szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A havannai kormány és a Vatikán között megszületett megállapodásnak köszönhetik a szabadulásukat.

2021 nyarán tömegtüntetések robbantak ki Kubában az országszerte tapasztalható áramkimaradás és az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt. A kormány szigorúan lépett fel a tiltakozókkal szemben, a hatóságok sokakat letartóztattak. A nemzetközi közösség bírálta ezt, Havanna azonban az amerikai szankciókat és “a Kuba elleni sajtóhadjáratot” okolta a tüntetésekért.

Hivatalos adatok szerint mintegy ötszáz embert ítéltek több évi börtönbüntetésre a tüntetésekben való részvétel miatt, néhányukat 25 évre.

Joe Biden volt amerikai elnök idén januárban beleegyezett, hogy leveszi Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájáról a foglyok szabadon bocsátásáért cserébe. Kuba azt hangoztatta, hogy a döntés a katolikus egyházzal folytatott egyeztetések eredménye.

Donald Trump hivatalba lépésekor felmondta a megállapodást, így Kubát visszahelyezte a listára és újabb szankciókkal sújtotta az országot. Emiatt a kommunista kormány ideiglenesen felfüggesztette a foglyok szabadon bocsátását. A kubai állami médiában azonban hétfőn este igazságügyi tisztviselők bejelentették, hogy “idő előtt szabadon bocsátották mind az 553 foglyot, akik ellen lezárult az eljárás”.

A Castrók utáni kubai rezsim megpróbálja csírában elfojtani a fiatalok lázadását

Fogyóban a kubaiak türelme, immár az utcákon tiltakoznak az üres boltok, a krónikus élelmiszerhiány, a tomboló járvány, no meg a politikai elnyomás miatt. A hatalom egyelőre nem enged.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!