Tóta W. Árpád
Tóta W. Árpád

Már ma is épülnek a párhuzamos társadalmak, ahol nem érvényes a törvény. Kívülálló nem léphet be, odabent pedig fortyog a gyűlölet, és beszámíthatatlan figurák hadonásznak éles fegyverekkel.

Úgy tűnik, az antigravitációs hajtómű nem jött össze, de ahogy az alkimistáknak, most is sikerült helyette feltalálni valami jelentőset. A zártkörű lakossági fórumot mégpedig.

Ugyanolyan kreativitás és logika kell ehhez is: bátran nemet mondani axiómákra és hagyományokra, tűrni a szkeptikusok gúnyolódását,  aztán diadalmasan előrukkolni az eredménnyel: igenis lehetséges!

Lakossági fórumot egészen eddig azért tartottak politikusok, hogy láthassa és meghallgathassa őket, akit érdekel. Ha sikerült nagyot mondani, felkaphatta a média, de ha nem, akkor is ott volt az esély, hogy helyben azért szereznek vele néhány pontot.

Most azonban olyan országjárásról van szó, ahol csak párttagok és chipezett, Kubatov-karszalagos szimpatizánsok hallgathatják meg a frankót, mégpedig a migránsok és terroristák összefüggéseiről. Sem sajtó, sem ellenzék, de még ingadozó szavazó sem értesülhet arról, ami erről elhangzik.

Ott tartunk tehát, hogy a Fidesznek titkai vannak előttünk. Nem a pártvezetésnek vagy a kormánynak, mert az normális volna – az egész tábornak. Már nem is akarják meggyőzni a többséget az álláspontjukról, hanem titokban tartják inkább. Lemondtak a külvilágról, a szellemi beltenyészet mellett döntöttek. Összeesküvésként működnek tovább.

Ne tagadjuk tovább: súlyos integrációs problémával állunk szemben. Illetve dezintegrációssal. Párhuzamos társadalom épül, ahol nem számítanak az ország törvényei, no-go zónák, ahová kívülálló nem léphet be. Ráadásul ott vannak közöttük az állig felfegyverzett militánsok, akikről épp kiderült, hogy egy szavukat sem szabad elhinni. És sajnos kevés az esély arra, hogy szétteríthessük a fideszeseket Európa országai között. A szírekkel még elboldogulnak valahogy, de ezekből tuti nem kérnek.

Te sötétben bujkáló

Mivel elmulasztottuk, hogy felvegyünk legalább egy kvótafideszest, akit most beküldhetnénk tudósítani, nem marad más, mint találgatni, vajon mi lehet ennyire bizalmas. Mi az, amit nem mernek elmondani nyilvánosan?

A leglogikusabb megoldás, hogy olyan vállalhatatlanul bugris, rasszista uszításra készülnek, ami ciki lenne mások előtt, pláne ha kikerülne az európai sajtóba. Ennek tartalmát nem nehéz elképzelni, elég kinyitni az orosz titkosszolgálat magyar nyelvű blogjait, aztán elgondolkodni az összefüggéseken. Az ilyen propaganda állandó jelzője az is, hogy könnyen cáfolható hazugságokon alapul – ezért is érdemes titokban csinálni.

És miért is ne bocsátkoznának bugris uszításba? Eddig se zavartatták magukat jó modortól. Amit tányérsapka nélkül ki lehetett hozni az ügyből, azt kihozták. Zárt körben fel lehet ölteni azt is. És igény, az volna rá.

A legénység nem képez akadályt. Nincs az az aljas szöveg, amit egy Rogán Antal vagy egy Kocsis Máté a szájára ne venne, ha az a feladat. Semmi kétség: ha azt kell előadni, hogy a menekültek őrjöngve késelnek és világháborús roncsokból fabrikálnak robbantómellényt, akkor megteszik. Ja bocs: ezeket mindenki előtt bevállalták; elképzelni is undorító, mi jön ki belőlük, ha nincs kontroll.

Tehát arra a kérdésre, hogy mit titkolnak, az a leglogikusabb válasz, hogy szeretnék szabadon engedni a nyálmirigyeiket, tovább aljasodni egészen a vérvádig, és olyan gyűlöletszeánszokat tartani, amit csak a beavatott közönség értékel.

Csakhogy az antigravitáció-kutatás legfőbb tanulsága éppen az, hogy nem mindig a kézenfekvő megoldás az egyetlen. Elképzelhető egy másik ok, amiért a párt bizalmasan szól a sajátjaihoz. És az sokkal vidámabb magyarázat.

Mi van, ha éppen azért akarnak leülni velük négyszemközt, mert érzik, hogy túltolták? Talán maga a Gazda szégyellte el magát egy hideg estén. Vagy a vezérkar lázadt fel, és egymás után dobták be a törölközőt: elegem van, ezt én nem csinálom tovább. És most elmennek személyesen a megtévesztettekhez és megszomorítottakhoz, és diszkréten felvilágosítják őket. Esetleg még az is elhangzik, hogy „nyilvánvaló, hogy amit mondunk, az nem igaz”, csak hát a politika néha túlzásokra ragadtatja az embert. Nézzék, emberek, muszáj volt csinálni valamit a Jobbikkal, úgyhogy vannak most furcsa dolgok, de az ég szerelmére, komolyan ne vegyék, és pláne ne maradjanak így!

És mivel jól ismerik őket egytől egyig, külön megkérik Editkét az Élet Iskolájából, hogy ne fantáziáljon sortüzekről a miniszterelnök úr Facebookján, mert az nem illendő. Editke pironkodva elnézést kér, hirtelen felindulásról hebeg, aztán hazamegy pogácsát sütni.

Hát ez is egy lehetőség. Amúgy az antigravitáció sem teljesen kizárt. De egyelőre érdemes azzal számolni, hogy amit feldobnak, az egyszer leesik. Ki tudja, hol áll meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!