„A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket” – hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára. „A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérsékletcsökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

A La Nina még ebben a hónapban beköszönt Kínában – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén. A La Nina-hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és minél rövidebb, annál intenzívebb. Az El Nino (a kisded) és a La Nina (kislány) hatást, amely a Csendes-óceán hatalmas víztömegét érinti, nem lehet befolyásolni, mert óriási energiamennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak-Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina-hatás következtében óriási energiára lesz szükség a fűtési szezonban.

Ezt már most is megérzik: Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4–13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon, mint tavaly. Ennek pedig az egész világra hatása van: Kína a világ legnagyobb energiaimportőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

A La Nina ráadásul nem csak Kínát érinti: Japánban és Dél-Koreában is hidegebb tél várható. A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségét a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energiaválság, mivel az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-tartalékát halmozták fel.

Dél-Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó, mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energiaválságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél-Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható. Januárban és februárban 3 fokra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energiafogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást. A szárazság pedig azért lehet hasznos az energiagazdálkodásnak, mert Indiában még mindig a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Nemcsak a La Nina-jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagy részén, hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara-tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet – mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.