Túlzott vízhasználat, kevés eső, kiapadó ivóvízforrások. Az emberiség okozta éghajlatváltozás miatt egyre több európai már a saját bőrén érzi a szélsőséges hőhullámok, a hosszan tartó aszályok és a túlzott vízfogyasztás következményeit. A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része. A hetek óta tartó aszály következtében szinte teljesen kiszáradt a Debrecen melletti Vekeri-tó, Budapest agglomerációjában pedig több településen napokig akadozott a vízellátás.

A Velencei-tó is kritikus állapotban van.

Csányi Nikolett

Még ennél is súlyosabb a helyzet a hőséggel és a szárazsággal hónapok óta küzdő Dél-Európában, ahol a lakosság vízellátásának biztosítása érdekében a politikusok a fogyasztás minimalizálására kérik az embereket. Bizonyos régiókban azonban már ez sem elegendő.

„Az aszály csak egy dolog. A másik, hogy mennyi vizet vonunk ki a rendszerből” – mondta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA), az EU környezetvédelmi hatóságának vízügyi szakértője. Nihat Zal arra is figyelmeztetett, hogy a lakossági vízfelhasználás mindössze kilenc százalékát teszi ki a kontinens vízfogyasztásának, miközben sokkal többet, mintegy hatvan százalékot emészt fel a mezőgazdaság.

Olaszország: leállított szökőkutak, egyszeri hajmosás

A helyzet jelenleg Észak-Olaszországban a legkritikusabb, az országot ugyanis az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszálya sújtja. A drámai szárazság miatt több régióban is vízügyi válsághelyzetet rendeltek el, és több mint száz várost szólítottak fel arra, hogy amennyire lehetséges, vegyék vissza a minimálisra a vízhasználatot. Az olasz kormány az év végéig öt régióban szükségállapotot hirdetett, a vízválság leküzdésére pedig készenlétbe helyezett 36 millió eurót.

Az olyan köztéri szökőkutakat, mint ez a veronai vagy akár a milánói, már leállították.

bestravelvideo/robertharding/picture alliance | bestravelvideo

A hónapok óta tartó szárazság és az elmaradt téli havazások miatt a Dora Baltea és a Pó folyók jelenlegi vízhozama a szokásos nyolcada, miközben Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági régióját kellene táplálniuk. Emiatt a termőföldek mintegy harminc százalékát aszály fenyegeti.

A Sesia folyó menti északnyugati régióban a mezőgazdasági öntözést szabályozó hatóság már

betiltotta a gyümölcsfák és a nyárfák locsolását.

A megtakarított vízzel inkább a gazdaságilag jelentős rizstermést kellene megmenteni.

Verona polgármestere a hétvégén bejelentette, hogy az ivóvízellátás zavartalansága érdekében azonnali hatállyal augusztus végéig betiltja a kertek és sportpályák öntözését, az autómosást, az udvarok locsolását, valamint a házi és uszodai medencék feltöltését. A zöldségeskerteket is csak éjszaka lehet öntözni. Pisában már adagolják a vizet: amellett, hogy ivóvizet kizárólag „háztartási és higiéniai célokra” szabad használni, a szabály megszegése 500 euróig (pénteki árfolyamon 200 ezer forintig) terjedő pénzbírságot vonhat maga után. Milánó eközben minden díszszökőkutat leállított.

Az egykori piemonti Sesia folyó mára már csak egy patak. Az egész régió termése veszélyben van.

picture alliance / AA | Andrea Carrubba

Castenaso kisváros polgármestere a hagyományostól eltérő megoldásokkal kísérletezik. Többek között megtiltotta a település borbélyainak, hogy kétszer mossák meg vendégeik haját. A tizenhatezer lakosú város, amelyben összesen tíz fodrászat működik, ezzel naponta több ezer liter vizet takaríthat meg.

Portugália: Korlátozások és magasabb vízszámla

Portugália már az elmúlt télen felkészült a rendkívül száraz 2022-es évre. Az esőhiány miatt a víztározók szintje már januárban szokatlanul alacsony volt, ezért a kormány februárban elrendelte, hogy a vízierőművek üzemidejét heti két órára korlátozzák. Az intézkedés annak érdekében történt, hogy az ország még legalább két évig el tudja látni ivóvízzel a tízmilliós lakosságot.

Ami a tél folyamán sejthető volt, az mostanra nyilvánvalóvá vált: május végéig az ország közel kilencvenhét százalékát súlyos aszály sújtotta. A szén, az olaj és a gáz elégetése miatt az egyébként csak tízévente előforduló aszályok valószínűsége a duplájára nőtt a Földközi-tenger térségében. Egyes régiók az elmúlt ezer év legtragikusabb szárazságát élik meg.

Közép-Portugáliában mára nemcsak a hajók maradnak szárazon.

AFP via Getty Images | CARLOS COSTA

Az ország déli részén található Silves, Lagoa és Portimão városok mezőgazdasági öntözői szövetsége aktiválta a mintegy 1800 gazdaságra vonatkozó vészhelyzeti tervét, és egyes növények öntözésének intenzitását a felére csökkentette.

A múlt héten az ország környezet- és klímavédelmi minisztere, Duarte Cordeiro a portugál sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézkedések ellenére a lakosságnak a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízszámlával kell majd együtt élnie. Egyúttal

felszólította a gazdasági szereplőket, hogy fektessenek be vízügyi beruházásokba.

Az EEÁ-t képviselő Nihal Zal bőven lát esélyt hatékonyságnövelésre és megtakarításokra.

„Átlagosan az édesvíz egynegyede elvész a víz forrása és a felhasználási helye – például egy tó és az ipari terület közötti úton. „A vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételével hatalmas megtakarítás érhető el” – állítja Zal.

Spanyolország: Vízzel teli vödrök a faluban

Spanyolországban is szárazság pusztít – olyannyira, hogy az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, az egykor termékeny talaj egyre több régióban elhomokosodik. A spanyol meteorológiai szolgálat adatai szerint az elmúlt tél a második legszárazabb volt 1961 óta.

Az ország északi részén fekvő települések már februárban drasztikus intézkedésekre kényszerültek. A katalóniai Campelles faluban többször is előfordult, hogy az önkormányzat utasítására csak napi néhány órán át volt víz a csapban. Vészhelyzet esetére az önkormányzat minden nap helyezett ki vízzel teli vödröket a falu öt pontján.

Aceredo falut harminc évvel ezelőtt elárasztották, hogy víztározót hozzanak létre.

picture alliance / ASSOCIATED PRESS | Emilio Morenatti

A Barcelona tartománybeli Vacarisses kisvárosban a kutak és a talajvíz vízelvezetői egyaránt szárazak. Jelenleg az embereknek csak reggel hat és tíz óra között, valamint este nyolc órától éjfélig van csapvizük. A vízszivárgások megszüntetésének és a fogyasztási korlátozásoknak köszönhetően majdnem huszonöt százalékkal csökkent a hétezer lakosú település vízfogyasztása.

Spanyolország az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője. Az országban a teljes édesvízkészlet legalább hetven százalékát felemészti a földművelés és az állattenyésztés.

„Az ágazat vízigénye csak növekszik. Ahelyett, hogy víztakarékossági intézkedéseket vezetnénk be, úgy teszünk, mintha Spanyolországnak annyi vize lenne, mint Norvégiának vagy Finnországnak. Holott a helyzetünk ebből a szempontból valójában inkább Észak-Afrikáéhoz hasonlít” – mondta a Greenpeace Spanyolország képviselője, Juan Barea.

Bár a mezőgazdasági területek nagy részén már a hatékony csepegtető öntözést alkalmazzák, a földek legalább egyötödét még mindig nem fenntartható módszerekkel öntözik.

Az úgynevezett fóliatenger a dél-spanyolországi Almería tartományban

picture-alliance / dpa | Bodo Marks

Hogy a vízhiány okozta krízishelyzeteket hatékonyabban lehessen kezelni, változtatni kell a válságkezelő hozzáálláson, amely a mostani korlátozó intézkedéseket jellemzi. Inkább hosszú távon kell gondolkodni – figyelmeztet Nihal Zal.

Ez azt jelenti, hogy megfontoltabban használjuk a vízkészleteinket, jövőbe mutató krízismenedzsmentet alkalmazzunk és készüljünk fel a következő válságra. Ezen kívül a klímaváltozáshoz is alkalmazkodni kell az egyén, a helyi közösségek, és a kormányzatok szintjén. Azaz mindenhogy.”

Szerző: Tim Schauenberg, A fordítást Valaczkay Gabriella készítette

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.

(Címlapkép: Fabrizio Rizzotti, olasz rizstermesztő. picture alliance / NurPhoto | Mauro Ujetto)