Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződések azon pontja, miszerint „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni”– érvénytelen, egyebekben mindkét szerződés többi része változatlan formában érvényes.
A szerződés szerint a pénzintézet akkor változtathatja meg – egyoldalúan – a hiteldíjat, ha változnak a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A bíróság megállapította, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét. (A Kúria tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos iránymutatásáról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)
Az arányosság tekintetében a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban „üres”, a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. A szerződési feltétel sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben.
Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Ha tehát javulna például a fogyasztói árindex, csökkenne a hiteldíj. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem.
A mostani bírósági döntés azt is jelenti, hogy a megsemmisített szerződési rendelkezés nem érvényes, tehát a pénzintézet a két ügyfél esetében 2007, illetve 2008 óta, jogosulatlanul módosította a szerződéseket, és emelte a kamatokat. Az ítélet azonban még nem jogerős.
