Pályaelhagyást fontolgat a tekintélyes múzeumok, köztük az Uffizi élén is bizonyított Eike Schmidt. A neves múzeumi szakember most a jobboldal színeiben Firenze polgármesteri székére pályázik.
Egy autóversenyekről szóló film, amely nem csak autórajongóknak készült.
Ivan Krasztev az Európát az utóbbi egy évtizedben sújtó öt válságról írt a Le Monde-ba. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz szerint újra kell gondolni a kapitalizmus rendszerét. Youval Noah Harari állítása szerint a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát. A Financial Times ugyancsak az izraeli helyzetet értékeli. A The Economist Szergej Sojgu leváltását elemzi. A Bloomberg a grúziai ügynöktörvényt és az arra adott nyugati reakciókat tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Szlovák Nemzeti Párt Covid-tagadó, chemtrailhívő, puskával egy kilőtt medve fölött pózoló politikusai szállítják a “műsort” a szlovákiai országos politikába, ám ennek valójában a fele sem tréfa.
A Der Standardban megjelent vendégkommentárjában Rásky Béla arról ír, hogy az új politikai sztár lendületet ad a magyar belpolitikának. Nem mond semmi újat, és többet sem, mint a megosztott ellenzék. A felhajtás folytatódik, a tartalmi hiányosságok ellenére.
Deutsch Tamás egyéni ügyvédként úgy is majdnem megháromszorozta – és ezzel másfél millió forintra növelte – havi extra bevételét, hogy európai parlamenti képviselősége mellett saját állítása szerint is csupán akkor foglalkozik ügyvédi munkával, amikor ideje engedi. A magyar EP-képviselők közül az övénél több mellékjövedelme csak egynek van.
Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
A Fidesz, szűkebben véve Orbán Viktor kommunikációs technikáinak és hitvallásának változását időrendben, a rendszerváltástól napjainkig veszi górcső alá a CEU három oktatója a Mozgó Világ legújabb számában.
Szeretné-e Ronald Reagan a NER-t? Milyennek látja egy amerikai regionális lap tudósítója az Orbán-rendszer működését? A tanulságok alább.
Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.
Egyszerűvé, sugárterhelés nélkülivé teheti a tüdőrák szűrését amerikai kutatók új módszere.
Gyermekeket sodort tragédiába egy családon belüli bántalmazás, amelyet az arra hivatott állami intézmények nem kezeltek. Bár a késelő bőnyi diáklány tettét más is motiválhatta, világos, hogy maga is agresszív környezetben nőtt fel. Martini Noémi szakértőkkel vonta le a tragédia tanulságait.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Le Figaro, illetve a Time a kínai elnök európai útját és hazai politikáját elemzi. A Financial Time szerint az EU teljes mértékben függetleníthetné magát az orosz cseppfolyósított földgáztól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Szergej Sojgu leváltására is reagál. Joe Biden kétségbeesetten próbálkozik, hogy véget érjen a gázai háború, írja a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Giorgia Meloni pártja stabilan őrzi első helyét Olaszországban. Úgy tűnik, rajta múlik majd, hogy az EP-választás után kinek lesz többsége Strasbourgban. Helyzetét Sofia Ventura politológussal elemeztük.
Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni és Marine Le Pen vetélkedésében az előny egyelőre az olasz kormányfőnél van. A helyzet jelzi: jobbra tolódik az unió.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a nemzetközi politikában ugyan meglepően konstruktívnak bizonyult Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, ám odahaza az illiberális demokrácia megteremtésének a vágya vezérli. A múlt héten sztrájkba léptek a közszolgálati média dolgozói, és ez zavaró jel az EU egyik legfontosabb tagállamából.
Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: vendégjog, Micimackóshow, menetmentes, blokkolópánik, őrület.
