Kívülről még visszafogott © Google

A zürichi városközponttól pár percre, egy volt sörfőzde alapjain nyugszik a Google legújabb európai irodaközpontja. A Hurlimann Areal irodaközpontban hét emelet magasan, összesen 12 ezer négyzetméteren terjeszedik az épület, amely ha kívülről nem is, belülről határozottan szakít az irodaépületek hagyományaival. A Camenzind Evolution építészirodát a tervezési időszak elején kérték arra, hogy ihletért vagy háttéranyagért ne forduljon a cég többi központjához, így más módszerekkel kellett kideríteni, hogy a zooglerek (azaz a zürichi Google-dolgozók) milyen munkakörnyezetben dolgoznának szívesen, árulta el Tanya Ruegg, a cég kreatív igazgatója.

Egy kontrollcsoporttal készített interjú- és workshop-sorozattal tárták fel a dolgozók személyiségmodelljeit, értékrendszerét és motivációs tényezőit, és az ebből kialakított pszichológiai modell tárta fel, hogy milyen épület is felelne meg a legjobban a cég dolgozóinak. Az összesítésből az derült ki, hogy a zooglerek optimális munkakörnyezete változatos, valamint egyszerre kell harmonikusnak, ingergazdagnak és szórakoztatónak lennie. A személyes munkaterületek legyenek funkcionálisak és semlegesek, a közösségi találkapontok pedig legyenek tele vizuális ingerekkel és segítsék elő a kreativitást.

A sajtó képviselői az épület alsó öt emeletét járhatták be. A szintek üveggel elválasztott munkaterületekből (ide 4-6 ember fér), illetve az ezeknél jóval színpompásabb, játékosabb látványvilágú zónákból állnak (itt több, 6-10 ember is megjelenhet egyszerre), ahol a bemutató ideje alatt előfordultak sziesztázó és egymással láthatóan munkáról diskuráló dolgozók is - az ilyen spontán alkalmakat segítik elő azok az úgynevezett mikrokonyhák, amelyek ingyenes étellel és itallal, főként kávéval tartják az alkalmazottakban a lelket. Egy elhallott mondat szerint az épület bármely pontján legfeljebb harminc méteres távolság választja el az embert a legközelebbi konyhától vagy snackekkel megrakott ételespolctól, amelyekről bárki bármikor bármennyit elvehet.

Milliways, a csúszdán Tanya Ruegg építész © Google

A komplexum fontos részét képezik a különféle területek közti átjárók is. Fontos szempont volt az is, hogy a dolgozók folyamatosan mozgásban legyenek és találkozzanak is egymással, így az alaprajz is úgy készült el, hogy a napi munka során is számos olyan munkatárrsal találkozzanak a zooglerek, akikkel egyébként nincsenek (vagy a cég 20 százalékos policyjét ismerve még nincsenek) munkakapcsolatban. Az átjárók a szintek között sem mindennaposak, a lépcsők és liftek mellett tűzoltópóznák biztosítják a leggyorsabb mozgást, s azok a fejlesztők, akiknek igazán gyors étkezésre van szükségük, csúszdán juthatnak le a földszinti, Douglas Adams örökét hordozó Milliways étkezőbe. (A túravezető szerint itt található az épület legveszélyesebb pontja, a süteményekért felelős séf, mellette egy teljes gárda biztosítja a dolgozóknak a korlátlan és ingyenes napi étkezéseket.)

A "kisfelbontású tojások" © Google

A könnyebb tájékozódást és az otthonosságot egyaránt elősegíti a szintek és a rajtuk elhelyezett zónák színkódolása. Ezeket bejárva számos ismétlődő motívumra lehet felfigyelni: a többféleképpen dekorált felvonókabinok mellett a túrát vezető zoogler csak "kisfelbontású tojásnak" nevezte a munkára és rövid pihenésre egyaránt alkalmas, tojásra csak távolról emlékeztető, színes építményeket - ezek mellett eszkimó iglut, csónakot és függőágyakat is lehet találni a különböző szinteken. A pihenés mellett az aktív és passzív szórakozási lehetőségek is adottak: a játékszobában a biliárd- és csocsóasztalok mellett külön zöld szőrmével bélelt szoba várja a léggitározni vágyó Guitar Hero-rajongókat, az asztalok eltolásával pedig a gördeszkarajongók napjait teszik boldoggá, a szoba egyik felében ugyanis a gördeszkapályákról ismert félcső helyezkedik el. Emellett masszázs- és konditerem áll rendelkezésre, a dolgozók kedvence azonban - ahogy kiderült - a második emeleten elrejtett Water Lounge. Az elsötétített és hangszigetelt teremben nyugágyakban és masszázsszékekben (illetve egy szivacskockákkal bélelt fürdőkádban) lehet pihenni, a szemet pedig a teljes fal szélességében nyújtozó akvárium nyugtatja.

A kommunikáció iránti igény az egész cég alapvető szükséglete - nemcsak azt tették lehetővé, hogy a dolgozók a lehető leggyorsabban eljuthassanak egymáshoz, hanem gondoltak arra is, hogy a kvázi városként funkcionáló épületben bármikor felmerülhet, hogy beszélni kell a többi Google-központ munkacsoportjaival is. A legtöbb szobában így videokonferencia-rendszert szereltek fel, amelynek révén akár az alapítókkal is azonnal kapcsolatba lehet lépni.

© Google

Az irodaház azonban nem véletlenül bővelkedik a kényelmi funkciókban, a Google ugyanis nemcsak a világ egyik legjobban felszerelt és legcsábítóbb, hanem ugyanakkor az egyik legkeményebb munkahelyének is tűnik. Míg a zooglerek mindegyike ideális beszélgetőpartner a sajtóvacsorán, a joviális hangulat csak addig tart, amíg nem kell a munkáról beszélniük. Nem is beszélhetnek, rengeteg kérdésre elkerülő vagy nemleges választ adnak ugyanúgy, ahogy az irodaház folyosóin zajló idegenvezetés során is számos fejlesztő hajtja félre monitorját a fényképezőgépek elől, illetve kérik meg az újságírókat, hogy ne figyeljenek semmire, ne fotózzanak semmit, haladjanak tovább.

Az alkalmazottak láthatóan folyamatosan ki vannak téve az új ingereknek, nemcsak a szórakozásban, hanem a munkavégzésben is. Újabbnál újabb projektekbe kötik be őket, és mindezt igen hosszú, az átlagosnál jóval hosszabb, többlépcsős felvételi procedúrát követően. Beszélni erről sem beszélnek sokat, az idegenvezetőtől kapni el egy mondatot a Water Lounge-ban, amint éppen a szivacskockákkal megtöltött fürdőkádra mutat: aki ebbe nem ugrana bele gondolkodás nélkül, az nem gondolkodik úgy, hogy igazi Google-dolgozó lehessen. Az épület minden egyes szobájában (kivéve a tojásokat, a fürdőszobákat és a mellékhelyiséget, viccelik el a dolgozók) mágnestáblák vannak felszerelve, ahol a zooglerek kommunikálhatnak egymással, emlékeztetve a látogatót is, hogy a zürichi komplexumban egyetlen pillanatra sincs megállás.

A sajtótalálkozót követően az EMEA-térség irodaházainak vezető fejlesztőmérnökei is hangsúlyozzák: az új központ kiemelt prioritással bír a többi között, hiszen az összesen nyolcszáz mérnök közül csak háromszáz ebben az épületben található, a fejlesztések közül pedig sokról még be sem számolhatnak. Így összesen négy fő projektet említenek a zürichi komplexum falai között:  a Gmail levelezőrendszer és a Google Maps térképszoftver szolgáltatásainak fejlesztését, a keresés infrastruktúrájának kiépítését, illetve a keresési találatok mellett megjelenített hirdetési rendszer finomhangolását.

© Google

A Gmail fejlesztésében prioritást jelent a spamszűrő modul, a hirdetéseknél pedig a fejlesztők a legfontosabbnak az ad qualityt tartják, azaz azt, hogy az egyes keresések mellett a lehető legjobban illeszkedő hirdetések jelenjenek meg. A keresésekben hamarosan megjelennek a Maps-re mutató térképlinkek (földrajzi kulcsszavak esetén legalábbis), illetve magában a Maps szoftverben megjelent az úgynevezett Places of interest modul, amelyben a turisták számára fontos pontok: éttermek, bankok, ATM-ek, kórházak, templomok, benzinkutak vagy akár bevásárlóközpontok jelennek meg. Integrálták a Panoramio fényképmegosztó közösségi rendszerét a Google Earth és Maps csomagokkal is, így egy térképet megvizsgálva hamarosan pár kattintással megnézhetjük fényképeken is a térképen látható városrészeket vagy tájakat. Zürichnek köszönhető a tavaly elhíresült repülőgépszimulátor is, illetve itt fejlesztik a YouTube egyik elemét. Ez a felhasználók demográfiai és egyéb jellemzőiből jósolja meg, hogy az egyes feltöltött videók milyen kulcsszavakhoz köthetőek, illetve egyáltalán megfelelnek-e a felhasználási feltételeknek.

Mind a vezető fejlesztők beszámolóiból, mind pedig az utána következő előadásokból kiderül: a Google kiemelten kezeli a mobil-alkalmazásokat: ezeket főként Londonban fejlesztik, de kisebb csoportok dolgoznak rajtuk Haifában, Trondheimben, illetve még Zürichben is. Az elképzelések szerint tíz év múlva az internettel való első ismerkedés számítógépek helyett már mobilkészülékeken - az iPhone valamelyik utódján, Blackberry-n vagy az Android-platformon történik majd. Ennek megfelelően a Google még intuitívabbá és egyértelműbbé akarja formálni a keresőrendszert; mint mondják, már nem a minél gyorsabb keresés, hanem a minél gyorsabb megtalálás a fontos. Az előadások során többször is bemutatott Google Toolbar a mobilplatformon is nagy jövő elé néz, ahogyan a mobiltérképek és a helyzetmeghatározó-rendszerek egybefonódása - bár az utóbbiakért felelős előadó csak annyit mondott, hogy ez is olyan fejlesztés, amelyről még jó ideig nem beszélhet.