Egy nősténykígyó öt éven át megőrizte testében a hím ivarsejteket, mielőtt életet adott a szaporulatnak. A hüllőt 2005-ben fogták be Floridában, majd öt éven át egy magánszemély tulajdonában volt anélkül, hogy más kígyókkal érintkezett volna. Tavaly év végén aztán váratlanul 19 kis kígyónak adott életet - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon.
Warren Booth, az Észak-karolinai Állami Egyetem zoológusa a szűznemzést kutatja. DNS-mintát vett a nyugati gyémántcsörgőkígyótól és kicsinyeitől. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az adott esetben szó sincs szűznemzésről, mivel a kis kígyók olyan géneket hordoztak, amelyekkel az anyjuk nem rendelkezett. Ebből a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a nősténykígyó még fogságba ejtése előtt párosodhatott, majd öt éven át megőrizte szervezetében a spermiumokat.
Korábbi vizsgálatok alapján már feltételezték a tudósok, hogy a hüllők képesek megőrizni a hím ivarsejteket, de a mostani az első eset, amikor genetikai vizsgálatok támasztották alá a hipotézist - írja a New Scientist.
A kutató úgy véli, hogy öt évnél tovább is fennmaradhatnak a spermiumok. "Hogy mennyi ideig, ezt senki sem tudja" - hangsúlyozta Warren Booth.
William Holt, a Londoni Zoológiai Intézet kutatója ugyancsak a kígyók szokatlan szaporodási praktikáira hívta fel a figyelmet."Szaporodnak szűznemzéssel, de képesek megőrizni a spermiumokat, bár senki sem tudja, hogy ezt miként csinálják" - mutatott rá William Holt.
