© Autómenedzser

A domonyvölgyi menetpróbán valóban a jármű értékeivel ismerkedhettünk meg. A lenyűgöző teljesítmény, méret és luxus egy pillanatig sem vonta el a figyelmet a kifejezetten terepre álmodott autó valódi off-road képességeiről. Az épített pályán, földutakon, mély homokban, mezőn és erdőben is kipróbált behemót úgy viselkedett, mint egy versenyre összerakott minden-járó és egy luxus egyterű keveréke. Bentről mit sem éreztünk a feladat nehézségeiből, ám külső megfigyelőként szemlélve megdöbbentett a Toyota képessége. Puhán, szinte simulósan egyenesíti ki intelligens futóműve a hepehupás katonai terepet, motorzaj nem hallatszik, a testre szabott fotelekből fel sem tűnik, hogy embert és autót próbáló területen haladunk.

© Autómenedzser

Ezért mondta a jobbomon ülő instruktor, hogy: „picit maradj le, aztán lépj oda neki, hadd érezzük, mit tud ez a futómű. Hogy ne felejtsük, miért vagyunk itt.” Nem sokat kérettem magam, lassítottam, majd egy kövér gázzal sprintre bírtam a 2,6 tonnás szörnyeteget. A 650 Nm-es nyomaték rendesen meglódította az autót, amely a valóban zökkenős szakaszon úgy viselkedett, mint egy hullámvasút kocsija. Láttam, hogy baj lesz belőle, de azért nyomtam, amíg az egyik ilyen ugratón eltűnt a világ, a bordám találkozott a medencémmel, majd amikor hatalmas puffanással földet értünk, röhögésbe törtünk kínunkban. Az élmény meglepő volt, mondhatni megrázó, ám a kocsi ezt meg sem érezte, méltóságteljesen és magabiztosan, igaz, sokkal lassabban folytatta útját a ligeten át. Az instruktor megkereste leesett napszemüvegét majd megjegyezte: "azért jöttünk, hogy ezt kipróbáljuk. Jó volt, nem?"

A cikk folytatása a gyökerekkel és világelső technológiákkal az Autómenedzseren. Kattintson.