am

Egy hibridtől elvárja az ember, hogy hangtalanul, nulla piszkot pöfögve suhanjon. A Honda megoldása kissé fapadosabb, de mindenképpen elismerésre méltó. A Civic csak a piros lámpánál, megállásnál halkul el teljesen, alapjáraton ugyanakkor nagyon csendes, suttogni lehet a beltérben. Ha keményebben rálépünk a gázpedálra rakétaszerűen felsüvít(enek) a motor(ok), de még mindig csendes, csak magas fordulaton, ötezer fölött érezzük igazán hangosnak a motorzajt. Azonban ebben a tartományban normális autózás során nem hergeljük az 1339 köbcentis motort. Maximum 3000-es fordulaton szépen elautókáztam egész héten, igaz 125 kilométer/óra sebességnél nem mentem gyorsabban. A CVT-váltó alapból nem egy fordulatszámgyilkos (tempomattal 110 kilométer/óra sebességnél 2000 alatt pörög a motor), még sportfokozatban sem. A váltónak van egy kapaszkodó, araszoló fokozata, sok hasznát sem ennek, sem a sportnak nem vesszük.

am

A Civicben digitális kijelző mutatja a sebességet. Majdnem olyan űrhajós a beltér, mint az ötajtósban, itt is három folyadékkristályos képernyőn követhetjük a folyamatokat. A kormány mögött található a látványos, színes fordulatszámmérő, de itt van az akkuk töltését és pillanatnyi igénybevételét ábrázoló egység is. A kormány fölött, a műszerfal tetején a digitális kilométeróra mellett a fogyasztás 0, 6, 12-es egységekkel skálázott kijelzője, valamint az üzemanyagtank visszajelzője található. 

am

Zsinórban teszteltem ugyanazzal a motorral három Hondát. Az 1,33-as i-VTEC erőforrás (95 lóerős és 127 Nm nyomatékú) a négyajtós Civicet mozgatta a legdinamikusabban, köszönhetően a villanymotor plusz 20 lóerejének. Az IMA-nak becézett (Integrated Motor Assist) egységgel úgy megy, mint egy hagyományos 1,6-1,8 literes benzines, ám fogyasztása alacsonyabb, mint a Jazzé. A 350 kilométeres tesztút során vegyes üzemben 6,2 liter üzemanyagot égetett el 100 kilométerenként. Viszonyításképp, hasonló körülmények között az ötajtós Honda Civic 6,75, az új Honda Jazz 6,4 liter benzint fogyasztott. 

am

A kormány pontos, az autó jól fekszi az utat, futóművét meglepően kényelmesre hangolták. Nem érezni az úthibákat, de nem is ringat. A fékezés eleinte furcsa, hisz a fékpedál lenyomását követően előbb a villanymotor töltődés közben lassít, csak utána dolgoznak a fékpofák. Ezért érezzük annyira falábúnak a hibrid Civicet. Komoly izommunka. 

am

A stop/start üzemmód nagyon praktikus, ha az autót állóra fékezzük, leáll a motor, villog egy ikon a kijelzőn, ha a fékpedált felengedjük, a motor halkan felpörög és már indulhatunk is.  Az akkumulátorokat motorfékkel és fékezéssel töltjük folyamatosan, jó látni, hogy nem minden energiánk megy veszendőbe. 

A beltérben sok a kopogós műanyag, a kormány mögötti betétek a teszt utolsó napjain megszólaltak. A nyiszogás elviselhető, legfeljebb tekerünk egyet a hangerőn. Jól szól a gyári zenelejátszó, a hátsó hangszórók a kalaptartóban kaptak helyet. A vezető praktikus tárolókba helyezheti el kacatjait, az ajtók oldalzsebei alig használhatók. 

am

A kényelmes plüss ülések fűthetők, elektromosak az ablakemelők, alapfelszereltség a tempomat és az automatikus klíma, valamint a tükrök is elektromosan behajthatók. A kis oldalsó visszapillantók ellenére jó a kilátás az autóból. 

Bár a nagy vetélytárs Toyota Prius környezetkímélő, tiszta üzemben is hajtható, a másfél milliós árelőny jobb helyzetbe hozza a Hondát. Az a cég, amelyiknek fontos a környezet védelme, könnyebben ad ki 5,5 millió forintot egy cégautóra, mint 7,13 milliót. Amíg a kormányzat nem díjazza ezeket a vásárlókat, azaz a 190 ezer forintos regisztrációs díj kedvezményén kívül nem ösztönzi a zöldautó vásárlókat, ne is csodálkozzunk, hogy ilyen kevés közlekedik a magyar utakon. Tíz alatt van azon cégek száma, ahol Civic hibrid fut flottában. 

A takarékoskodás az aerodinamikánál kezdődik, a hibrid Civicet messziről felismerni tele 15 hüvelykes felnijeiről. A farán található Hybrid feliratra sokan felkapják a fejüket, mutogatnak és látszik arcukon az elismerés. 

am

A Civic hibrid nagy hátránya a csomagtartó szűkössége és az, hogy a hátsó ülések háttámlája nem dönthető. Itt vannak az akkumulátorok. Kicsit félve ültem be magam mögé. Szerencsére nem kaptam elektrosokkot, remélhetően sugárfertőzést sem, és a kényelemmel is minden rendben volt. Fej-, láb-, válltér bőséges, öten szűken, négyen fejedelmien elférnek. A hátsó kartámaszban pohártartókat találunk.  

am

Nem mondom, hogy szebb, de sokkal férfiasabb a négyajtós a csapott hátúnál. Ha nem lenne hét és fél millióm a TypeR-re, és Hondára izgulnék, egy hibridet tartósan is kipróbálnék, természetesen szigorúan céges használatra. Magánautóként olcsóbb és praktikusabb változatban gondolkodnék. 

B. Cs.