Nem volt számomra teljesen új a Toyota Urban Cruiser. A nyáron családostul töltöttem el két hetet elsőkerékhajtású, a mostaninál szegényesebb felszereltségű változatában. Ezúttal az összkerékhajtású csúcsmodellt (EXE AWD) tettük próbára. A motor maradt, az 1,4 literes dízel ugyanolyan referencia a Toyotánál, mint a PSA-csoportnál az 1,6 HDi. Erős, nyomatékos és nagyon takarékos. A nagy nyomáson működő piezoelektromos befecskendezők és a változó geometriájú turbófeltöltő egyaránt a teljesítmény növelését szolgálja. A kisautó sajtóanyaga szerint az 1,4 literes D-4D motorja az első a világon, amely összkerékhajtással 130 gramm/kilométer szén-dioxidot bocsát ki. A kétkerékhajtású modelleknél ez az érték 118 gramm/kilométer. A közel 700 kilométeres tesztelés soráén téli üzemben, állandó fűtéssel, vegyes használatban 5,3 liter gázolajat fogyasztott a mini SUV.

A klíma automatikus, a Bluetooth-os kapcsolat hamar megteremthető, az érintőképernyős, navigációt is tartalmazó multimédia rendszer bonyolult, tanulni kell a használatát.

A hátsó ülésen magam mögött kényelmesen elfértem, két utassal hosszú távon is kényelmes hátul. A hátsó üléspad 1/3-2/3 arányban osztottan és fokozatokban dönthető. Minden ajtózsebben palacktartó van, ezeken felül további négy pohártartó is rendelkezésünkre áll, a kesztyűtartó dupla rekeszes. A csomagtartó kicsi, a kalaptartó útban van, könnyen kibukik alaphelyzetéből, akadályozva nagyobb táskák bepakolását. Macskaköves úton recseg és ropog a középkonzol, rossz úton dilettánsan muzsikálnak a műanyagok.

© Autómenedzser

Az Urban Cruiser nem egy különleges autó, mégis ritka, mint a rózsaszín elefánt. Közel egy éve van a piacon, mégis a két tesztautón kívül csak egy szlovén rendszámú Urban Cruiserrel találkoztam eddig, azzal is Rovinj egyik körforgalmában. Állítólag az Etele tér környékén szoktak látni egyet. Városi legenda. Még Pulmann Mercedesből és Audi R8-ból is többet látni. Jó hír azoknak, akik beleszerettek és leperkálták a minimum 4,6 millió forintot (2WD, alapfelszereltség, 1,33-as benzines). Ritkaságának okát eltúlzottan magas árában kell keresni.

Az üléspozíció magas, a kormány jó fogású, indirekt. A SUV-hatást nem érezni, kívülről a műanyag borítás jelzi erőkerülő mivoltát. A szembetűnő külső csalóka, az optikai elemek növelik a kisautó méretét. Ránézésre nem tűnik fel, hogy az Urban Cruiser akkora, mint egy Yaris.

Átlagos útviszonyok között az autó elsőkerékhajtású, de csúszós útra érve a rendszer automatikusan és folyamatosan (legfeljebb 50-50 százalékig) megosztja a nyomatékot az első és a hátsó kerekek között. Optimalizálja a tapadást és az úttartást, miközben a fogyasztás baráti marad. 

A 4x4-es tulajdonságokhoz ideális téli időt fogtunk ki, volt hó, sár, latyak, jég – ám hiába hajtottuk úttalan utakon, az Urban Cruiser mégsem bizonyíthatta vérbeli terepjáró jellegét. Az akarat megvolt, de az adottságok nem. Az Urban Cruiser úgy viselkedik terepen, mint egy 150 centis center a Lakers palánkja alatt. Hasmagassága túl szerény, a 150 milliméteres érték sok hétköznapi autónál is adott. Terepen imádkoztunk, ne érjen le az alja. Első és hátsó terepszöge 19, illetve 33 fok. Rámpaszöge 16 fok, gázlómélysége 300 milliméter. Magas, 11,8 méteres fordulóköre szintén nem kedvez a terepgyakorlatokhoz, sőt ezzel a közúti forgalomban is szenvedünk. Soha egyetlen autóval sem történt még meg, hogy kertembe beálláskor elnéztem a kapu szélességét. Az Urban Cruiser mégis megtréfált egy előre jól kitervelt jobbra bekanyarodáskor - szégyenszemre tolatva javítottam. Minek ennek autó? -, láttam a kérdést a lassító autósok szemében.

© Autómenedzser

A rövid sáros, jeges, vizes, latyakos, árkos földúton a terepjárás kezdő szintjét teljesítette az Urban Cruiser. Bizonyította, hogy akinek csak télen kell az összkerékhajtás vagy panorámás nyaralóját sárban is meg szeretné közelíteni, második, vagy harmadik autóként jól jár vele. Vadászni nem ajánlott, a vaddisznó csak bontva fér be, de pecázni, horgászni ideális, összehajtva még kétméteres harcsákat is szállíthatunk. Vitorlás hajót biztos nem húzunk vele, csupán 800 kilós terhet vontathat, a Fiat Panda Cross 900 kilót, a Suzuki SX4 1200 kilót, a Suzuki Jimny 1300 kilót.

A hosszú karú botváltó első fokozata is hosszabb, mint amit egy terepjárótól elvárnánk, kettesben már szépen kapaszkodik, ha biztosra akarunk menni, használjuk az elektronikus felezőt, ilyenkor 50-50 százalékos a nyomatékmegosztás a két tengely között.

Műszaki adatok és képek az Autómenedzser.hu autós portálon.