Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"04af3cba-409e-4805-b3f0-1678e0e46bb2","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Brit orvosok az orrsövény-ferdülés kezelésére használt műtétet alkalmazták azokon a betegeken, akik hosszú Covidtól szenvednek, és nem éreznek sem ízeket, sem illatokat. A jelek szerint működik a dolog.","shortLead":"Brit orvosok az orrsövény-ferdülés kezelésére használt műtétet alkalmazták azokon a betegeken, akik hosszú Covidtól...","id":"20250307_hosszu-covid-szaglas-elvesztese-mutet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/04af3cba-409e-4805-b3f0-1678e0e46bb2.jpg","index":0,"item":"9199f115-1604-43e7-a82a-7ab012f2ce88","keywords":null,"link":"/tudomany/20250307_hosszu-covid-szaglas-elvesztese-mutet","timestamp":"2025. március. 07. 20:03","title":"Megműtötték a hosszú Covidtól szenvedő betegeket, visszatért a szaglásuk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b3864f52-cd6d-451a-a423-16053eb02b48","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A 95 éves Hackman és a 65 éves Betsy Arakawa természetes halállal haltak meg.","shortLead":"A 95 éves Hackman és a 65 éves Betsy Arakawa természetes halállal haltak meg.","id":"20250308_Kiderult-mi-okozta-Gene-Hackman-es-a-szinesz-felesegenek-halalat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b3864f52-cd6d-451a-a423-16053eb02b48.jpg","index":0,"item":"461e03c3-00e0-4686-b1ef-98d29712cfb7","keywords":null,"link":"/elet/20250308_Kiderult-mi-okozta-Gene-Hackman-es-a-szinesz-felesegenek-halalat","timestamp":"2025. március. 08. 09:10","title":"Kiderült, mi okozta Gene Hackman és a színész feleségének halálát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c90d69d4-2a2b-4d9b-8336-b177ea21ffdf","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Tönkreteszik-e a vámok az amerikai gazdaságot? Kilépteti-e Trump országát a NATO-ból? Mi marad egyáltalán a NATO-ból, ha nem lesz benne Amerika? Mit jelent mindez Európának? Csizmazia Gábor Amerika-kutatót Kacskovics Mihály Béla kérdezte.","shortLead":"Tönkreteszik-e a vámok az amerikai gazdaságot? Kilépteti-e Trump országát a NATO-ból? Mi marad egyáltalán a NATO-ból...","id":"20250307_Fulke-podcast-Csizmazia-Gabor-USA-Donald-Trump-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c90d69d4-2a2b-4d9b-8336-b177ea21ffdf.jpg","index":0,"item":"5bb051f4-434e-44c3-be7a-167a6394d9f8","keywords":null,"link":"/vilag/20250307_Fulke-podcast-Csizmazia-Gabor-USA-Donald-Trump-ebx","timestamp":"2025. március. 07. 18:30","title":"Mégis mi a logika Trump ámokfutásában? – Csizmazia Gábor a Fülkében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b706d63e-14d6-489e-a2e4-6a97d140c756","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Egyértelművé tette a célokat a kormányfő.","shortLead":"Egyértelművé tette a célokat a kormányfő.","id":"20250308_Orban-Budapestnek-nem-jut-ujabb-beruhazas-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b706d63e-14d6-489e-a2e4-6a97d140c756.jpg","index":0,"item":"d0b1b451-7e66-411d-bd1b-ec2ffd1a482c","keywords":null,"link":"/itthon/20250308_Orban-Budapestnek-nem-jut-ujabb-beruhazas-ebx","timestamp":"2025. március. 08. 12:55","title":"Orbán: Budapestnek nem jut újabb beruházás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"25206cee-f87f-45bb-94bb-d48ab7c9e858","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Miután a magyar kormány nyíltan támogatja a közjogi és politikai válságot okozó Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, Bosznia-Hercegovinában nem bíznak már a magyar katonák pártatlan fellépésében.","shortLead":"Miután a magyar kormány nyíltan támogatja a közjogi és politikai válságot okozó Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt...","id":"20250307_magyar-eufor-erok-kivonasa-kerelem-bosznia-europai-tanacs","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/25206cee-f87f-45bb-94bb-d48ab7c9e858.jpg","index":0,"item":"b6376797-ffc9-4b2d-8b57-05df0d1c25a5","keywords":null,"link":"/itthon/20250307_magyar-eufor-erok-kivonasa-kerelem-bosznia-europai-tanacs","timestamp":"2025. március. 07. 16:24","title":"Hivatalosan is kérelmezték a magyar EUFOR-erők kivonását Boszniából","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"34c31bf4-bb6d-475f-ba98-31384c596c3f","c_author":"Bihari Ágnes","category":"360","description":"1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze egy sajátos iparos kinézetük. Mi, fiúk meg kijártunk az Ecserire szép, fehér, nagyapáink korabeli vászoningekért, és befestettük, vagy befestették nekünk a lányok. Akár feketére. Ezen a képen pont egy ilyen ing van rajtam – meséli Czeizel Balázs fotóművész és grafikus az Időről időre – 1985 című könyvből építkező installáció bemutatásakor. A március 11-ig látogatható kiállításról vele és Zsigmond Gáborral, a Főfotó Galéria egyik tulajdonosával beszélgettünk.","shortLead":"1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze...","id":"20250307_A-mu-Idorol-idore-1985-konyv-installacio-Czeizel-Balazs-Zsigmond-Gabor-Fofoto-Galeria","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/34c31bf4-bb6d-475f-ba98-31384c596c3f.jpg","index":0,"item":"bed394b9-2a03-45c3-be6b-bdad5a389dbd","keywords":null,"link":"/360/20250307_A-mu-Idorol-idore-1985-konyv-installacio-Czeizel-Balazs-Zsigmond-Gabor-Fofoto-Galeria","timestamp":"2025. március. 07. 14:30","title":"Szépek voltak, fiatalok és szabadok – egy 40 évvel ezelőtti „iparos” gólyabál emlékei a Főfotóban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"054f813a-42b0-4bb9-912a-d0fe4ddce618","c_author":"Remotiv","category":"brandchannel","description":"Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel összekapcsolható néhány ismerősön keresztül. A közösségi médiának köszönhetően ez a szám nagy valószínűséggel tovább csökkent, csupán egy kattintás, és szinte bárkivel összebarátkozhatunk. De valódi kapcsolatok ezek, amelyek aztán valódi közösséggé épülnek, vagy csak ámítás, és tulajdonképpen egyre magányosabbak vagyunk?","shortLead":"Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel...","id":"20250129_Sosem-voltunk-ennyire-maganyosak-remotiv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/054f813a-42b0-4bb9-912a-d0fe4ddce618.jpg","index":0,"item":"64ae3927-eac4-4ede-a4b5-ebfb0d74f06a","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250129_Sosem-voltunk-ennyire-maganyosak-remotiv","timestamp":"2025. március. 08. 15:30","title":"Sosem volt ennyi barátunk, és sosem voltunk ennyire magányosak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Remotiv extra","c_partnerlogo":"6b463ed1-d453-40c3-82fa-97c561a4b8eb","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"9daf4a9f-1117-429e-a5a2-7849d52c22fa","c_author":"Gyükeri Mercédesz","category":"360","description":"A köttbullarhoz hasonló étel a világ számtalan kultúrájában létezik, talán ez hozott sikert az IKEA-kban kínált fogásnak is. Hogy került a húsgolyó a bútoráruházba, és előtte hogyan lett része a svéd mindennapoknak? És vajon a saját készítésű verziónk része lesz a mi életünknek is?","shortLead":"A köttbullarhoz hasonló étel a világ számtalan kultúrájában létezik, talán ez hozott sikert az IKEA-kban kínált...","id":"20250307_ipari-elelmiszer-otthon-sved-husgolyo-recept-kottbullar-hazilag-otthon","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9daf4a9f-1117-429e-a5a2-7849d52c22fa.jpg","index":0,"item":"129ef523-a047-4db3-89c6-6dca29f7d647","keywords":null,"link":"/360/20250307_ipari-elelmiszer-otthon-sved-husgolyo-recept-kottbullar-hazilag-otthon","timestamp":"2025. március. 07. 20:00","title":"Svédasszony ebédje a Jokkmokk asztalnál: miért épp a svéd húsgolyó hódította meg a világot?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
2008-ban nemhogy csökkent volna, pár ezerrel még nőtt is Magyarországon az újonnan forgalomba került új és használt cégautók száma, rá egy évre viszont már mindkettő drasztikusan visszaesett: 2009-ben nagyjából feleannyi cégautót adtak el a kereskedők, mint egy évvel korábban. A cégek azonban nemcsak új autót vásároltak kevesebbet, hanem úgy tűnik fel, a szokásosnál többet is vontak ki a forgalomból. Erre utal, hogy évtizede 9–10 százalék között van a cégautók részesedése a teljes hazai személygépkocsi-állományon belül, 2009-ben viszont 9 százalék alá került - derül ki a HVG Cégautó 2010 kiadványból.
Cégek több mint 7 ezerrel több új autót vásároltak 2009-ben, mint magánemberek, holott éppen fordítva szokott lenni: a magánvásárlások évek óta több tízezerrel haladták meg a cégeseket, 2007-ben például még 51 ezernél is többel. Igaz, a magánvásárlók mintegy 9 ezerrel több használt importautót vásároltak, mint a cégek, vagyis 2009-ben összességében 1500 darabos többlet mutatkozik a javukra, ez is jóval kevesebb azonban, mint a 2007-es mintegy 60 ezres vagy a 2008-as hozzávetőleg 35 ezres új- és használtplusz.
Cégautó mint juttatás
A vállalatok autópark-csökkentésének elsőre ellentmondani látszik, hogy a cégesjármű-használatot felmérő kutatószervezetek adatai szerint a cégautó használatát, illetve a magánhasználatát is engedélyező cégek aránya évek óta nagyjából állandó. Miként általában Európában, Magyarországon is 2009-ben a cégek több mint kilenctizede engedélyezett cégautó-használatot, és számottevően nem változott a magánhasználatot engedő hányad sem. Ha egy-egy munka- vagy státuskörben a cég vállalati autót bocsát a munkavállaló rendelkezésére, akkor, mint eddig is, jó eséllyel engedélyezi a magánhasználatot is. Magyarországon például a Hewitt humántanácsadó cég felmérése szerint picivel még nőtt is a magánhasználat lehetősége: 2009-ben a cégautóra jogosult munkavállalók átlagosan 85 százaléka használhatta magáncélra is a vállalati járművet, szemben a 2008-as 82 százalékkal.
A cégautót működtető cégek aránya változatlan, a legtöbb cégnél viszont jelentősen szűkült azok köre, akik egyáltalán használhatnak cégautót. E cégautópolitika-váltás elsősorban a munka- és a juttatásautókat érintette, de a kettő közül 2009-ben a munkaeszköznek vásárolt autók száma egy-egy hónapban már a juttatásautókéhoz hanyatlott.
A cégautó általában a középső beosztási szintektől fölfelé gyakoribb ösztönző, mint az alsóbb beosztásrégiókban, s ebben nincs lényeges változás 2009-ben sem. Ez látszik a Hay Group humánerőforrás-tanácsadó cég és a német–magyar kamarának felmérést végző Kienbaum adataiból is: középszinttől fölfelé a vezetők 80-90 százaléka számíthat cégautóra, a beosztott munkavállalóknak erre általában jóval kisebb az esélyük. A főleg német tulajdonú cégek körében vizsgálódó Kienbaum adataiból az látszik, hogy a magasabb szintű vezetők e téren a korábbinál kicsit jobban, a beosztottak pedig kevésbé preferáltak. Ugyanerre utal tulajdonképpen például az is, hogy a Hewitt-adatok szerint Magyarországon 2009-ben kétszer annyi cég rendelkezett státusautóval, mint ahány munkajárművel. Bár a különbség nem akkora, mint itthon, a szomszédos országokban is hasonló a gyakorlat, kivéve Lengyelországot és Romániát, ahol a cégek nagyobb része tart munkaautót, mint amekkora hányaduk státusautót.
Országonként továbbra is eléggé nagyok a különbségek abban, megválaszthatják-e a munkavállalók, milyen márkájú és értékű cégautóba ülhetnek be. Szlovéniában csaknem minden cégnél választhatnak a munkavállalók árlistáról, e lehetőséget másutt csak a vállalatok 50, sőt 20 százaléka adja meg, s hasonlóak a különbségek akkor is, ha márkalistás választásról van szó, csak azt egy-egy országban a cégeknek még kisebb hányada kínálja fel.
A cégek 2008-ban a korábbinál visszafogottabban vállalták a magáncélú cégszemélygépkocsi-használat költségeit, 2009-ben e téren nem látszanak további takarékoskodások. A Hay Group-adatokból az olvasható ki, hogy a felsővezetőknél a cégek több mint fele a munkavégzéshez és a munkába járáshoz szükséges autóhasználat benzinköltsége mellett fizeti a belföldi magánhasználat üzemanyagszámláját is, másik több mint kétötöde a külföldi magánutakét is. A középvezetőknél szintén kissé csökkent a fizetett belföldi és a külföldi magánutak aránya, a beosztott szakemberek esetében viszont éppen fordítva, néhány százalékkal több cég fizeti az ő ezen útjaiknak a benzinköltségét is.
A cégek 2009-ben nem a használati költségek, hanem a vásárolt autók árának a csökkentésére törekedtek. A Hay Group vizsgálta vállalatoknál a felsővezetői cégautóárak lényegében változatlanok maradtak (a cégek 1 százalékánál csökkentek), a vállalatok 3 százaléka vett olcsóbb autót a beosztott szakértőknek, a középvezetőknek viszont csaknem a 10 százaléka. A Hay Group kimutatása szerint egy-egy értékesítési (közép)vezető autója 2008-ban átlagosan 1 millió forinttal került többe, mint egy-egy beosztotté, 2009-ben már csak 200 ezer forinttal.
Cégautótérségek
Csomád stabil cégautós település: 2007 óta mindig e településen jut a legtöbb forgalomba helyezett cégautó egy lakosra, az 1313 lakosú településen 2009-ben 1861 cégautót jegyeztek be. A Pest megyei listavezetőt Tüskevár, Narda, Csopak, Vecsés, majd az ötödik helyen a 15 lelkes Tornabarakony követi (1 darab 2009-ben ide regisztrált cégautóval). A legtöbb cégautót egyébként sem az egy főre eső listában vezető településen helyezték forgalomba, hanem a Datahouse adatai alapján 2009-ben is Budapest XIII. kerületében (az itt bejegyzett 2443 cégautóval azt jelenti, hogy ezer főre 22-23 jutott), Csomád ebben a második, Vecsés 1615 cégautóval az ötödik; az első tízbe további négy budapesti kerület és Győr, Pécs, illetve Budaörs fért be. Az első húsz helyezett közül csupán Budapest II. kerületében és Debrecenben vásároltak (pontosabban jegyeztek be a forgalomba) kevesebb cégautót, mint magánjárművet, a többi település 2009-ben láthatóan cégautóra „utazott”. A 2009-ben forgalomba helyezett magánautók listáját Budapest II. kerülete vezeti (1071 járművel), utána a XI. kerület és Debrecen jön egyaránt 957 autóval. A 2009-ben bejegyzett cégautóknál az első harminc település között túlsúlyban vannak a fővárosi kerületek (15), és a 19 megyeszékhelyből hét is megtalálható.
Az új cégautók kistérségi ranglistáját – ha Budapestet számításon kívül hagyjuk – Pest megyei körzetek vezetik, a veresegyházi kistérségben 2009-ben 7968, a budaörsiben 7231 cégautót jegyeztek be, őket megyeszékhely-kistérségek követik, a debreceni, a győri, a szegedi, a székesfehérvári, a miskolci, a kecskeméti és a pécsi.
A forgalomban lévő összes cégautó kistérségi márkalistái továbbra is az ország területi fejlettségi egyenetlenségeit tükrözik: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az alacsonyabb presztízsű autók 2009-ben a keleti országrészekben gyakoribbak – ahogy már 2007-ben is –, akár az első, akár az első három márkát nézzük. A forgalomba helyezett autók száma is regionális fejlettségi eltérésekhez igazodik, a keleti, illetve a délnyugat-dunántúli kistérségekben koncentrálódnak azok a települések, ahol 2009-ben sem „újítottak” cégautót, azok pedig szinte csak itt találhatók, ahol már 2007-ben sem.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) előrejelzésének megfelelően tovább lassul a forgalomba helyezések visszaesése, ami azonban semmiképpen nem jelenti a piac helyreállását. Az értékesítési darabszámok továbbra is mélyen alatta maradnak a magyar piac felvevőképességének. Az MGE szerint ennek elsődleges oka, hogy továbbra sem indult meg a vevőfinanszírozás, amelynek példátlanul alacsony szintje jelentősen gátolja, elsősorban a személygépjármű és motorkerékpár értékesítést. Az első öt hónapban 7063 új autót helyeztek forgalomba, 37 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A válság első teljes évében, 2009-ben a céges autók értékesítése kisebb mértékben csökkent, mint a magánautóké, így a cégszemélyautó-eladások aránya a teljes értékesítésben a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint már meghaladta az 50 százalékot. Piacelemzők szerint 2010-ben ez az arány 60 százalék körül is maradhat. Ennek előjeleként a januárban értékesített személygépkocsiknak már 61 százalékát cégek vásárolták meg, mivel a hitelszigorítások – az autóhitel futamideje maximum 84 hónap, forinthitelnél legalább 25, euróhitelnél 40, más devizahitelnél 55 százalék kell legyen az önrész – inkább sújtják a magánvásárlókat, mint a cégeket.
Kíváncsian várjuk, az új magyar kormánytagok milyen autókat rendelnek maguknak, netán megelégednek az előző miniszterek leharcolt Audi A6-osaival. Németországban a választások után mindig bemutatják, milyen járművel közlekedik a kancellár és új kabinetjének tagjai.
A válság és az azt követő recesszió a legtöbb területen az addig megszokott szabályok átírására kényszerítette a gazdasági élet szereplőit. Nincs ez másképp az autólízinggel foglalkozó társaságoknál sem. Pár éven belül a használtautó-kínálat várható visszaesésével kell számolniuk, amit figyelembe kell venniük a maradványérték meghatározásakor. Ez pedig a most megkötött és 3-4 év múlva lejáró lízingszerződések díjainak kulcsfontosságú eleme – hívják fel a figyelmet szakértók.
Az immár harmadszor megjelenő HVG Cégautó különszám értékelő, elemző cikkeiből kiderül, hogyan mentették meg 2009-ben a céges vásárlók az évek óta válságban lévő magyar autópiacot a teljes csődtől, és hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva nekik min kellett változtatniuk az „autópolitikájukban”.