A dokumentum szerint a bíróság foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó, gondatlan veszélyeztetésben és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálásban találta bűnösnek Schmitt Pált, akit ezért négy hónapnyi szabadságvesztésre ítéltek három évi próbaidőre felfüggesztve.

A bírósági indoklásban szerepel, hogy Schmitt Pál az érettségi letétele után egy évig kocsirakodóként dolgozott. 1964. április 14-én gépkocsiját vezetve a síkos úton megcsúszott, és a vele szemben szabályosan közlekedő bérgépkocsinak (taxinak) ütközött. A szabályosan közlekedő gépkocsiban a vezető mellett helyet foglaló utas nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az autóban pedig 2 ezer forintos kár keletkezett.

Az ítélet szerint Schmitt Pál az eljárás során a bűncselekmény elkövetését, valamint bűnösségét is beismerte. Védekezésül arra hivatkozott, hogy 1964 március 24-én tett gépkocsivezetői vizsgát, és ez volt az első eset, hogy síkos úttesten közlekedett, és nem volt tisztában a keramit burkolat különösen csúszós, síkos tulajdonságával.

Az ügy előzménye, hogy MSZP-s képviselők hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját "tisztázni" lehessen. Az egyik előterjesztő, Molnár Csaba hétfőn úgy fogalmazott: a "lex Schmittre" azért van szükség, mert az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be. "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat", így nem cáfolta, hogy korábban jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték - mondta a szocialista politikus.