Hétfőig 24 engedélyt adott elektromos járműtöltő állomások működtetésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), s ezeknek a száma a közeljövőben rohamosan növekedhet – írja mai cikkében a Világgazdaság. A piaci érdeklődést serkentheti, hogy a kormány tervei szerint 80 kilométerenként épülnének egyenáramú gyorstöltők, amelyek telepítéséhez az önkormányzatok százszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

A 24, kiadott engedélyből 20 az Elműé, amely első lépésben 19 fővárosi és egy miskolci berendezéssel lépne a piacra. A gazdasági lap értesülése szerint a társaság arra számít, hogy megkeresik majd együttműködési szándékkal önkormányzatok és kiskereskedelmi láncok, amelyeket a törvény bizonyos ütemezésben áramtöltők kialakítására kötelez.

Az E.ON egyelőre csak egy győri fizetős e-töltőre kért engedélyt, ahogyan egy engedélyt szerzett a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. is, míg a Főtaxi két berendezéssel próbál szerencsét. A taxisok egyébként állami segítséget is kaphatnak: Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a napokban ismertette, hogy az állam támogatni fogja az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamint az elektromos autók megosztásának (carsharing) további terjedését.

Jelenleg a hatályos kormányrendelet szerint az elektromobilitás szolgáltatás nem engedélyköteles, vagyis a szolgáltatás jelenleg is lehetséges a vonatkozó egyéb jogszabályok, előírások betartásával. E szolgáltatók szabadon alakíthatnak ki tarifákat lakossági és üzleti felhasználóknak, nincs törvényi megkötés, ami ezt korlátozná – válaszolt a Világgazdaságnak a MEKH. (A hivatal engedélyére tehát csak töltő működtetéséhez van szükség.)

Már csak az kérdés, melyik töltési elszámolás válik majd általánossá?

Az óra- vagy percalapú számlázás első hallásra jó ötlet lehet, hiszen meglehetősen könnyen kiszámolhatónak tűnik a végösszeg. A szakember szerint azonban ez nem teljesen igazságos. Ha ugyanis egy 6,6 kWh-s kapacitású töltővel csatlakozik valaki, akkor kétszer annyi energiát tud felvenni, mint akinek 3,3 kWh-s kapacitású töltője van, fizetni viszont mindketten egyformán fognak. Ráadásul külföldön látni olyat is, hogy még akkor is pörög a számláló, ha már teljesen fel van töltve a kocsi.

MTI/Czeglédi Zsolt

A kWh-s elszámolás egy fokkal jobb ötletnek hangzik, pláne úgy, hogy ehhez már a villanyszámla kapcsán hozzászokhattunk. Ebben az esetben azonban a töltőoszlopnál is meg kellene, hogy jelenjen a különbség aközött, hogy csúcsidőszakban vagy éjszaka töltjük az autónkat.

Az alkalmankénti töltés sem egy rossz ötlet, ám itt hasonló a probléma, mint a percalapú fizetéssel: mindegy, hogy 80 százalékon vagy épp 10 százalékon áll az akkumulátor, ugyanannyit kell fizetnünk a töltésért, hiszen alkalmat fizetünk, nem energiát. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági vagy időszakos átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

Egy korábbi cikkünkben a témával foglalkozó szavazásban olvasóink 92,6 százaléka a kWh-s elszámolásra szavazott.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.