Az ma már nem is lehet kérdés, hogy az autóipar az elmúlt 100 év legnagyobb változása küszöbén áll. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a belső égésű motorral szerelt autók sorsa megpecsételődött, és már csak idő kérdése, mikor kezdik el tömegesen lecserélni ezeket az autókat a tulajdonosok.

A változás azonban nemcsak a hajtásláncot éritni. A modern technológia az autótervezők kezét is másképpen vezeti, ami az eddig megszokottól eltérő dizájnt eredményez. A változás már elindult, az elektromos- és hibrid meghajtású autókon már látszik, milyen szempontok kerülnek előtérbe a tervezéskor. A folyamat azonban egyáltalán nem újkeletű, ebből a szempontól az elmúlt 100 évben jó néhány paradigmaváltáson esett már át az autóipar.

"Ha a rendszerváltás előtti időszakot nézzük, – a világ bármely pontján, – alapvetően ugyanazt láthattuk: szögletes autókat. Az úgynevezett Bertone-dizájn sokáig uralta az autóipart, ami az 1920-as, 1930-as évek szépen ívelt formái után kifejezetten furcsának, robosztusnak hatott. Ezt írta felül később Sergio Pininfarina aerodinamikai tanulmánya, amely visszahozta a harmonikus, ívelt vonalakat" – mondta el a hvg.hu-nak Scherer József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi tanára.

Sergio Pininfarina terve 1976-ból. Új irányt mutatott az autóiparnak.

MOME

A szakember szerint az, hogy a formavilág változásnak indult, nem elsősorban a dizájnerek miatt történt. "Voltak olyan külső tényezők, amiket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a fogyasztás mértékét csökkenteni kellett. Emiatt megindult egyfajta lekerekített megformálás a modelleknél" – tette hozzá Scherer József.

A sima, plasztikus megformálás az utóbbi 20-30 év meghatározó tervezési irányvonala volt, a hibrid járművek megjelenésével azonban újabb változás indult meg. "Jó példa erre a Toyota Prius, ami az első megjelenésekor még nagyon furcsának hatott, mára azonban megszokottá vált. Az, hogy az autó hátsó része eltér a hagyományos autókétól, szintén a minél alacsonyabb fogyasztás szem előtt tartásának köszönhető" – véli a szakember.

Egy magyar terv: Jónás Attila így képzelné el a jövő luxus Maybach-ját.

Jónás Attila / Moholy Nagy Művészeti Egyetem Jármű formatervezési részlege

Scherer József szerint az új hajtásláncok érkezésével a mérnököknek újabb szempontokat kell figyelembe venniük a tervezésnél. A hajtáslánc átalakulása, méretcsökkenése nagyobb hasznos teret enged az utasok és a csomagok számára. Az akkumulátorok padló alá helyezése pedig növeli a jármű stabilitását.

A tervezés során egy másik fontos szempont lehet, hogy az autógyártás során ma már egyre bátrabban nyúlnak az új technológiákhoz is. "A kompozit anyagok vagy éppen a 3D-nyomtatás új tervezési koncepciót szül. Előbbi miatt jóval stapabíróbb lesz a kocsi, utóbbi pedig valódi szabadságot hoz a tervezők számára. Ugyanis míg korábban az anyag megformálhatósága miatt voltak bizonyos határok, a 3D-nyomtatással ma már szinte bármilyen elemet le lehet gyártani, sőt, akár komplett autókat is ki lehet nyomtatni. Korábban ilyesmire nem volt lehetőség, ami jelentősen behatárolta a tervezők mozgásterét" – mondja a MOME egyetemi tanára.

Takács Árpád egy digitális műszerfalat tervezett.

Takács Árpád / Moholy Nagy Művészeti Egyetem Jármű formatervezési részlege

A szakember úgy látja, az elmúlt években egy új faktor is belészól az autók tervezésébe: a divat. "Az láthatjuk, hogy a hasznosság és a kinézet között egyre jobban nyílik szét az olló. Remekül megfigyelhető ez például a városi terepjárókon, ahol a tisztán funkcionális tervezést szinte teljesen felváltotta egy gazdagabb formavilág" – véli Scherer József. Ugyanakkor azt a szakember is mindenképpen üdvözli, hogy a biztonság is elsődleges szemponttá vált a kocsik készítésekor. "A gyűrődési zónák alkalmazása és a szilárdsági követelmények növelik az autók méretét és súlyát , amit az új szerkezeti anyagok használata ellensúlyoz –ez is nagy befolyással van a formaképzésre."

Az igazi izgalmakat ugyanakkor nemcsak az autó külső formája, hanem az utastér formatervezése jelenti majd. Az önvezető autók megjelenésével ugyanis teljesen újra kell gondolni azt, amit eddig az autózásról gondoltunk. "Láttunk már olyan koncepciókat, amelyekben a kormány visszahúzódik a műszerfalba, az üléseket pedig egymással szembe lehet fordítani. Ezeknél az autóknál a kényelem még az eddigieknél is fontosabb szerepet játszik majd, illetve lehetővé kell tenni azt is, hogy egy ilyen autóban dolgozzon vagy épp tárgyaljon az ember" – mondja Scherer József.

Csihar Marcell a car sharing rendszereknek tervezett egy autót.

Csihar Marcell / Moholy Nagy Művészeti Egyetem Jármű formatervezési részlege

A MOME egyetemi tanára szerint a technológiai mellett a szociológiai változásokkal is számolni kell. "Azt látni, hogy a mai 30-as korosztály nem nagyon akar saját autót vásárolni. A jövő is efelé mutat, egyre több helyen jelenik meg a car sharing, ami szintén erre a változásra erősít rá: miért kellene saját autó, ha lehet közösségit használni? Itt ismét új szempontokat kell figyelembe venni: az anyaghasználat során olyanokat kell alkalmazni, amelyek könnyen tisztíthatók, ellenállnak a rongálásnak: (például nem lehet bőr a kocsi utasterében), az anyagoknak víztaszítónak kell lenniük. A kezelő felületnek fokozottan felhasználó barát kialakításúnak kell lennie, hogy idősek vagy gyermekek is használni tudják. Ezek nélkül a car sharing elképzelhetetlen" – mondja a szakember.

Scherer Józseffel találkozhat a Budapest Auto Show-n, ahol sok érdekes beszélgetés mellett a legújabb autókat is kipróbálhatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.