Régóta vitatéma, hogy a rendőrség által előre bejelentett sebességmérésnek vagy a jól látható helyre kirakott traffipaxoknak van-e bármi értelmük. A dilemmát az jelenti, hogy ha egy autós alapvetően számít arra, hogy egy adott helyen dolgozik a mérőműszer, akkor az adott szakaszon eleve legfeljebb a maximálisan megengedett legnagyobb sebességgel fog közlekedni. Előtte-utána azonban teljesen másként viselkedhet a sofőr. Márpedig a közlekedési szabályokat – így a sebességhatárokat – nemcsak a traffipaxok miatt kell betartania minden autósnak.

Ez a probléma merült fel akkor is, amikor a rendőrség telepítette a VÉDA-rendszert, a mindennapos közlekedésben pedig éppen az tapasztalható, hogy az autósok többségénél elkezd világítani a féklámpa, amikor a kamera közelébe érnek. Mivel a rendszer átlagsebességet nem tud mérni – vagyis két mérési pont segítségével nem tudja kiszámolni, hogy az adott autós átlagosan mekkora tempóval haladhatott –, így a rendszernek túl nagy visszatartó ereje nincs. Igaz, ez hamarosan megváltozik, hamarosan ugyanis új módszerrel mennek neki a gyorshajtóknak. A probléma pedig nem csak a fixen telepített mérőpontok estében létezik, hasonló a helyzet a háromlábú traffipaxok esetében is.

Véd-e a VÉDA?

MTI / Oláh Tibor

Ettől függetlenül a rendőrség egy jó ideje már azt kommunikálja, hogy tilos a rendőröknek "lesből" traffipaxozniuk, és volt olyan eset is, amikor emiatt fegyelmi eljárást indítottak egy egyenruhás ellen. Most azonban úgy tűnik, a baleseti statisztikákat látva a rendőrségnél elszakadt a cérna.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első felében 7570 baleset történt az utakon, ami több mint 4 százalékos emelkedés a 2017 azonos időszakában mért 7224 esethez képest. Bár a súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek száma valamelyest csökkent (2174-ről 2143-ra 2017 és 2018 első félévét összehasonlítva), a halálos balesetek száma nőtt: 245-ről 254-re. Mindez jelentősen rontja azt az uniós célkitűzést, amely szerint 2020-ra az egymillió lakosra vetített halálos balesetek számát a felére kell csökkenteni.

police.hu

Ez 2010-ben Magyarországon 74 ilyen balesetet jelentett, amit 37-re kellene csökkenteni, jelenleg azonban ez a mutató 64-en áll – jegyzi meg az Alapjárat. A jelek szerint a rendőrségnek most lett elege abból, hogy a baleseti statisztika tovább romlott. Még szeptember elején adtak ki egy közleményt, amelyben elismerik, hogy

az előre bejelentett, jól látható módon végzett ellenőrzések nem jelentenek általános visszatartó erőt. A közlekedők egy része csak addig tartja be a szabályokat, amíg úgy érzi, hogy a hatóság látóterében van, és esetleges mulasztásának elmarasztalás lehet a következménye.

Mint írják, a jogszabályok által biztosított keretek között szükségesnek látják az ellenőrzési módszerek, eszközök bővítését. És

mivel jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem határozza meg, hogy az ellenőrzéshez használt készüléket a közlekedők számára jól láthatóan kell elhelyezni, ebből az is következik, hogy azok akár rejtve is használhatók.

Példaként említik Ausztriát, Szlovákiát, Szlovéniát, Csehországot, Németországot és Franciaországot is, ahol hasonló módszerrel mérik a közlekedők sebességét. Az Index szerint a rendőrség októbertől kezdve nem teszi közzé a honlapján a mérések helyszínét, vagyis mostantól kezdve számíthatunk a rejtett traffipaxokra. Bárhol, bármikor.

A rendőrség szerint az ellenőrzések célja nem a bírságbevételek növelése, hanem a negatív folyamatok megfékezése, a közlekedésbiztonsági helyzet javítása.

Elmondaná véleményét? Kövesse a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát, és ossza meg velünk a cikk Facebook-posztja alatt.