szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A "melyik a legjobb hajtáslánc?"-kérdésre első körben egy másik kérdéssel tudunk reflektálni: "hova és milyen célra vásárolnánk új autót?". Ha erre a kérdésre megvan a válasz, akkor kezdődhet a matekozás.

Mostanság szinte még a csapból is a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók folynak, a zöld rendszámos modellek pedig az elmúlt időkben szépen lassan az utcakép részévé váltak. A gyártók a közelmúltban érvénybe lépett új európai szabályozások miatt kényszerűségből "elektrifizálják" a komplett termékpalettájukat, így nekünk, vásárlóknak lényegében nincs más választásunk, mint a korábbinál jelentősen drágábban vásárolni egy kicsit vagy jobban, vagy esetleg teljesen villanyossá tett autót.

A technológiai varázsszavakkal erősen terhelt piac láttán sokan csak kapkodják a fejüket. Vannak, akik kijelentik, hogy nekik csak olyan autó kell, melyben villanymotor maximum az ablakot és az ablaktörlőt mozgatja, a másik végletet pedig az elektromos autók elvakult hívői jelentik. Elhamarkodott kijelentések helyett új autó vásárlása előtt érdemes alaposabban körbejárni a témát.

©

Benzin, gázolaj

Bár az egyelőre levegőben lógó Euro 7-es szabályozás sok szakértő szerint a hagyományos belső égésű motoros személyautók végét jelentheti, ezek a régi iskolát képviselő kocsik még egész biztosan hosszú évekig velünk maradnak. Más kérdés, hogy az aktuális európai szabályozás miatt ma már kategóriától függetlenül szinte alig találni olyan új autót, melynek hajtásában ne lenne legalább egy kevéske elektromosság.

A 48 V-os, lágyhibrid, MHEV, mild hybrid varázszavakkal értékesített – több százezres felárú – autók minimálisan, jellemzően 1-2 deciliterrel fogyasztanak kevesebbet, mint tisztán belső égésű motoros elődeik. A lassításkor amúgy kárba veszendő energiát hasznosító lágyhibridek egyik pozitívuma, hogy az automatikus start-stop rendszerük a korábbiaknál sokkal finomabban teszi a dolgát.

A szívó dízelmotorok már rég kihaltak, a szívó benzinesek pedig a közelmúltban, a csökkenő lökettérfogatot turbóval kompenzálják a gyártók. Dízelbotrány ide vagy oda, az évente több 10 ezer kilométert autózók és gyakran hosszabb távokat megtevők számára még mindig a gázolajos autók jelentik a legjobb választást. Ha egy adott típus 100 kilométert 8-9 liter benzinnel képes megtenni, akkor annak dízel változata jellemzően beéri 6-7 liter gázolajjal.

Igazi hibridek

Az úgymond normál, vagy más néven öntöltő hibridek adott esetben már képesek 2-3 kilométert megtenni tisztán elektromos üzemben, köszönhetően a fedélzetükön lévő, tipikusan 1-2 kWh kapacitású akkumulátornak. Ezzel a technikával már nem deciliterben, hanem akár literben is mérhető fogyasztáscsökkenés érhető el, de elsősorban akkor, ha gyakran közlekedünk városban, ahol a sok elindulást és megállást kiválóan támogatja a hibrid rendszer.

Lakott területen kívül és főleg autópályás használat során viszont nem sok előnye van a hibrideknek, melyek ilyenkor kis túlzással élve normál belső égésű motoros autóként viselkednek.

Az átlagosan 10-15 kWh kapacitású teleppel felvértezett plugin, vagyis kívülről is tölthető hibridek ideális esetben 40-50 kilométert is képesek megtenni lokálisan zéró károsanyag-kibocsátás mellett. Vagyis, ha 40-50 kilométerenként töltőre tudjuk dugni az autót, akkor akár tartósan is 0 literes üzemanyag-fogyasztás mellett közlekedhetünk.

©

Ezeknek a PHEV autóknak csak akkor van értelmük, ha napról napra tudjuk és akarjuk is tölteni őket. Céges használat esetén kérdéses a töltési hajlandóság, hiszen ki akarná ezeket a kocsikat a drága otthoni árammal táplálni, ha a cég csak üzemanyagkártyáról gondoskodik.

A lemerült aksis, tölteni nem szándékozott plugin hibridek többet fogyasztanak, és a környezetet is jobban terhelik, mint a normál társaik, hiszen folyamatosan magukkal kell cipelniük a 200-300 kilogrammos extra terhet jelentő akkumulátort. A vételár ez esetben nem néhány százezer, hanem néhány millió forinttal magasabb, cserébe viszont ott vannak a zöld rendszám által biztosított kedvezmények, de nem tudni, hogy még meddig.

Amennyiben városban és hosszú utakra egyaránt használnánk új autónkat, érdemes lehet megfontolni egy dízel plugin hibrid beszerzését. Ezek a modellek nem gyakoriak, de a városban emissziómentes közlekedést szerény fogyasztással és messze 1000 kilométert meghaladó hatótávval kombinálják.

©

Csak a villany

A belső égésű motor nélküli autók tipikusan 30-90 kWh kapacitású akkumulátorból nyerik a működésükhöz szükséges energiát, és nagyságrendileg 200-400 kilométert képesek megtenni egy töltéssel. E tekintetben elég nagy a szórás, mert például egy divatos SUV-ot hiába szerelnek hatalmas akkumulátorral, ha a hatalmas méret és a nagy tömeg miatt nagyságrendekkel nagyobb a fogyasztása, mint egy átgondolt városi kisautónak vagy kompaktnak.

A zöld rendszám által biztosított előnyök ez esetben is adottak, és a villanyautók tulajdonosainak attól sem kell tartaniuk, hogy az új szabályozások miatt a későbbiekben esetleg le kellene mondaniuk azokról. A vételár még mindig igen magas, az állami támogatás sokat segít, ha van, de jellemzően inkább nincs.

A hatótáv-parán kívül továbbra is komoly problémát jelent a lassú töltés: egy komolyabb akkumulátorral szerelt autó teljes töltése normál otthoni körülmények mellett 1-2 napos procedúra is lehet. Nagyobb teljesítményű otthoni töltővel ez az idő felezhető, de igazán gyors töltés csak publikus helyeken érhető el, nagyságrendekkel drágábban.

©

Ideális esetben napenergiával akár ingyen is autózhatunk az elektromos autókkal. Amennyiben normál elektromos hálózatból töltjük a megfáradt telepet, akkor 38 forintos kWh-díjjal és 20 kWh/100 kilométeres fogyasztással számolva 760 forintból tehetünk meg 100 kilométert. Vagyis körülbelül 1,8 liter benzin árából.

Az otthoninál 5-10-szer gyorsabb publikus töltés kWh-ként mintegy 100 forintos kiadást jelent. Amennyiben nincs mód más töltésre, akkor már közel 5 liter benzin árából tudunk megtenni 100 kilométert, amire egy hatékony hibrid is képes lehet. A szervizköltségeken sokat spórolhatnak a villanyautósok, ellenben az igazán gyors töltésért cserébe mélyen a pénztárcájukba kell nyúlniuk.

A lemerült aksit 80 százalékra mintegy 30 perc alatt feltöltő, tipikusan autópályák mentén található szupertöltőkön 280 forintba kerül 1 kWh. Ez esetben pedig 13-15 liternyi üzemanyag árából jön ki 100 kilométernyi villanyautózás.

Jó hír, hogy nemcsak az elektromos autók, hanem a hazai töltőállomások száma is folyamatosan növekszik, és egyre több itthoni benzinkúton is lehet már áramot kapni.

©

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!