Csigavér helyett bikavér: a VW spanyol játszóterén izgalmas Cuprákkal száguldottunk
Kipróbáltuk az Audi remek 5 hengeres motorjával szerelt új Formentort, de előtte még meghajtottuk a legerősebb Leont, és egy őrült elektromos terepjáróval ugrattunk is egy nagyot.
A Formentor első körben elérhető legerősebb változatát, a 310 lovas VZ-t nemrégiben alapos tesztnek vetettük alá, azóta azonban már leleplezték a még potensebb VZ5-öt is. Utóbbi első nemzetközi menetpróbáján jártunk, ahol azonban messze nemcsak ez volt az egyetlen érdekesség.
Hibridtől a villanyig
A barcelonai repülőtérről egy hibrid Formentorral vágtunk neki a hegyeknek. Ebben az itthon minden további nélkül zöld rendszámozható, 13,5 millió forintos alapárú crossoverben egy 205 lóerős plugin hibrid hajtáslánc található, mely tisztán elektromos módban mintegy 50 kilométert képes megtenni.
Hozzá hasonlóan ugyancsak egy 1,4 literes benzinmotor és egy 6 fokozatú DSG automata váltó található a hibrid VZ verzióban, de ez a 15,7 millió forinttól induló sportos nekifutás már 245 lóerőt tud. Mint megtudtuk a Formentor megrendelések 40 százaléka már valamelyik hibridre érkezik.
Amikor megérkeztünk a háromszoros Dakar győztes Nasser Al Attiyah spanyolországi birtokára, rögtön egy Cupra Born fogadott bennünket. Ezt a végleges formájában május végén leleplezett villanyautót egyelőre még nem lehetett vezetni, de remélhetőleg erre is mihamarabb sor fog kerülni.
A Formentortól eltérően a Born nem egy teljesen saját lábakon álló Cupra fejlesztés, hanem "személyében" a VW ID.3 sportosabb spanyol testvéréhez van szerencsénk. Az ID.3-nál kicsit hosszabb és laposabb újdonság változatlanul 2,77 méteres tengelytávolságú, a csomagtartójába pedig 385 liternyi pakkot lehet behelyezni.
A 18-20 colos kerekeken gördülő Cupra Born 150, illetve 204 lóerős változatokban, kizárólag hátsókerék-hajtással lesz rendelhető. Utóbbi esetében újdonság az E-Boost funkció, melynek köszönhetően a csúcsteljesítmény rövid ideig 231 lóerőre növekszik.
A 0-ról 100-ra 7,3 helyett 6,6 másodperc alatt felgyorsuló villanyautó 2,6 másodperc alatt ugrik fel álló helyzetből 50 km/h-ra, végsebessége pedig 160 helyett 180 km/h.
A 45, 58, illetve 77 kWh kapacitású akkumulátorral szerelt, 50, 100, illetve 125 kW-os maximális teljesítmény mellett tölthető Cupra Born hatótávja kiviteltől függően 340, 420, illetve 540 kilométer magasságában alakul. A Trabantok egykori szülőhelyén, a németországi Zwickauban gyártandó újdonság forgalmazása ősszel kezdődik meg, és addigra értelemszerűen az árára is fény derül majd.
A gyáriak felhívták a figyelmet arra, hogy 2024-ben érkezik a következő elektromos Cupra, ami nem lesz más, mint az előzetesen már megszellőztetett Tavascan kupé divatterepjáró.
Elektromos verseny-terepjáró
A Nasser Racing főhadiszállásán az E-Cupra Abt XE1 jelentette a fő attrakciót. A Cupra ezzel a még fejlesztés alatt álló tisztán elektromos verseny-terepjáróval áll rajtvonalhoz az Extreme E-Race versenysorozatban.
Konkrétan öt, egymástól nagyon eltérő helyszínen: Szaúd-Arábiában, Grönlandon, Braziliában, Argentínában és Szenegálban.
A fotókról nem feltétlenül jön át, hogy milyen méretes kocsihoz van szerencsénk. A 4,4 méteres hosszhoz nem kevesebb, mint 2,3 méteres szélesség, illetve 1,86 méteres magasság társul.
A kereken 3 méteres tengelytávolságú versenyautó az 54 kWh kapacitású akkumulátor miatt nem túl könnyű, konkrétan 1780 kilogramm tömegű. E mellé viszont 544 lóerő, 920 Nm és összkerékhajtás társul, ami terepen 4,5 másodperces 0-100-as szintidőt eredményez.
Az 1,2 kilométeres tesztpályán Mattias Ekström kétszeres DTM-bajnok és ralikrosszbajnok vitt minket egy kört. A tempó igen komoly volt, és nagyon furcsa, hogy a drabális megjelenésű autónak az elektromos zümmögést leszámítva szinte semmi hangja.
Ekström úgy bánt a felettébb kezesnek tűnő kocsival, mintha egy gyerekjátékkal játszana, több alkalommal is egy kézzel terelgette a technikát, pedig a tempó nem volt éppen alacsony.
Mi van még?
Az idei Cupra eladásoknak már 68 százalékát a Formentorok teszik ki, a Leonok és az Ateca pedig rendre 17,5, illetve 14,5 százalékot hasítanak ki maguknak. Az itthon 18,7 millió forinton nyitó Atecát ezúttal nem lehetett vezetni, pedig ennek a közelmúltban ráncfelvarrt típusnak messze a legjobb a hangja a kínálatban, köszönhetően a kizárólag hozzá rendelhető Akrapovic kipufogónak.
Kipróbáltuk viszont a legerősebb Leont, ami érdekes módon csak és kizárólag hatalmas rakterű kombi változatban készül. A 14,8 millió forinttól induló Cupra Leon Sportstourer 2 literes turbós 4 hengeres benzinmotorja 310 lóerőt ad le, vagyis 10-zel többet, mint az 5 ajtós testvérmodell.
Közös vonásuk a DSG váltó, mely tapasztalataink szerint feszített tempó mellett néha enyhén fogalmatlanul kapcsolgat, összkerék-hajtás viszont csak az erősebb kombiban található.
Utóbbinak köszönhetően az erőt sokkal könnyebb átvinni az útra, ellenben negatívum, hogy az 1640 kilogrammos kombi 150 kilogrammal nehezebb a csak elöl hajtó verziónál.
A 4,9 másodperces 0-100-as gyorsulás és a 250 km/h-s (limitált) végsebesség több mint meggyőző, azonban a spanyol szerpentineken történő tempós haladás rávilágított arra, hogy a Brembo fékrendszer enyhén alul van méretezve.
A normál Leonokhoz képest 20-25 milliméterrel ültetett futómű és a 19 colos kerekek miatt nagy élmény a Cupra Leon terelgetése, bár az élvezeti értéket némileg csökkenti, hogy a hanghatások nagy része a hangszórókból érkezik. Utóbbi nem egyedi jelenség, a WLTP-szabályozásnak tudható be.
A főétel
A Formentor VZ5 elsősorban a sportos Audikból ismert 2,5 literes 5 hengeres turbós motorjával vett le minket a lábunkról. A Golfba és a Leonba állítólag helyhiány miatt nem passzoló erőforrás remek orgánummal bír, bár mintha kicsit halkabb lenne, mint például az általunk nemrégiben meghajtott RS Q3-ban.
A 400 helyett ezúttal "csak" 390 lóerőre nem igazán lehet panasz, turbólyuknak nyoma sincs. A 2250-es fordulatszámtól rendelkezésre álló legnagyobb nyomaték 480 Nm, és ebben a modellben a DSG is mintha jobb hangolást kapott volna.
A 20 colos egyedi könnyűfém felnikkel szerelt újdonság 10 milliméterrel ültetett futóműre támaszkodik. Más formájúak a lökhárítók és a négy kipufogóvég is új elrendezésben figyel, ezenkívül pedig a három új fényezés, illetve a speciális kagylóülések mellett sem mehetünk el szó nélkül.
A VZ5-öt nemcsak közúton, hanem a remek vonalvezetésű Castellolí versenypályán is meg tudtuk hajtani, és a tapasztalataink egyértelműen pozitívak. A Formentor csúcsmodelljét annak ellenére nagyobb élmény vezetni, mint a Cupra Leont, hogy előbbi kicsit magasabb építésű.
Egyszerűen jobban összeáll a kép, és ez messze nemcsak a komolyabb motornak köszönhető.
A természetesen alapáron összkerekes VZ5 4,2 másodperc alatt tudja le a 0-100-at, vagyis 0,7 másodpercet ver a 310 lovas VZ-re, a végsebesség viszont mindkét esetben 250-re van korlátozva.
280-as opció felár ellenében sincs, ezt a privilégiumot a jelek szerint megtartotta magának az Audi. Kapunk viszont speciális dritfmódot, melynek révén felettébb egyszerű a kilinccsel előre történő közlekedés.
A szerényebb teljesítményű Cuprákban elérhető Brembo fékekhez képest komoly előrelépést jelent az ezúttal alapáras Akebono fékrendszer. Elöl 375 milliméteres 6 dugattyús, hátul pedig 310 milliméteres fék található, melynek mind az ereje, mind az adagolhatósága remek, és a fáradékonyságra sem lehet panaszunk.
Az egyelőre ismeretlen árú Formentor VZ5 első példányai várhatóan ősszel érkeznek meg a kereskedésekbe. A csúcsragadozó nemcsak a várhatóan magas ár (VZ, 310 LE: 18,3 millió forint), hanem a limitált mennyiség miatt sem lesz túl gyakori látvány az utakon.
A típusból összesen 7 ezer darabot fognak gyártani, és ebből első körben mindössze 10 jut el Magyarországra.
Hab a tortán
A felvezetőautó szerepét két versenyautó töltötte be Castellolíban. Ezek közül az egyik egy hagyományos benzines Leon volt, a másik pedig a Mikel Azcona által vezetett elektromos változat.
A Pure ETCR versenysorozat első hétvégéjét megnyert pilóta a Zengő Zoltán nevével fémjelzett Zengő Motorsport Team tagjaként áll rajtvonalhoz, még pedig olyan neves csapattagok kíséretében, mint a már említett Mattias Ekström, Jordi Gené és Nagy Dániel.
Az augusztus végén a Hungaroringen is felbukkanó, hagyományos váltó nélküli elektromos versenyautó 680 lóerőt és 960 Nm-t szabadít rá a négy kerékre, ami 3,2 másodperces 0-100-as gyorsulást és 270 km/h végsebességet tesz lehetővé.
Azcona kérdésünkre elmondta, hogy egyenesben sokkal jobban gyorsul a 65 kWh akkumulátorral szerelt elektromos Leon, mint benzines társa, utóbbinak azonban a 600 kilogrammal kisebb tömeg miatt a kanyarokban van komoly előnye.
Utóbbi 265 km/h végsebességű kocsiban egy 340 lóerős és 410 Nm-es 2 literes benzinmotor található, ami egy hatfokozatú szekvenciális váltó társaságát élvezi. Ez a technika hörög, csattog, durrog, amit Azcona nem titkoltan hiányol az elektromos változatból.
Mint megtudtuk, a 25 éves spanyol pilóta magának egyelőre nem vásárolna elektromos közúti autót, de egyszer talán majd meglepi a párját egy villanymotoros városi kocsival.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
