A múlt héten volt nagy hír az autósok számára, hogy május 1-től a rendőrök akár már 1 km/h-s sebességtúllépésért is bírságolhatnak. Mindez régebben azért nem volt így, mert a traffipaxoknál feltételeztek bizonyos hibahatárt: 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt a tolerancia, míg felette 3 százalékos eltérést engedtek, vagyis ezen értékeket figyelembe véve foglalkoztak a gyorshajtással.

Mostantól ilyen nincs, amennyit a traffipax mutat, azt veszik alapnak, ha valaki gyorsabban ment és megbírságolhatják. A hírrel kapcsolatban több félreértés is felmerült, amelyeket Óberling József ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője a Kreszváltozás oldalnak adott interjúban tisztázott.

Az első félreértés az volt, hogy egyesek úgy értelmezték a bírságolási gyakorlatban beállt változást, hogy csak akkor fognak ilyen kismértékű gyorshajtásért is büntetni, ha a helyszínen megállítják az autóst. Mint az ezredes elmondta, ez így nem igaz.

A kismértékű sebességtúllépéseket úgynevezett szabálysértési eljárásban vizsgálják, mindegy, hogy megállítják-e az autóst.

Ez azt jelenti, hogy mindaddig szabálysértés a gyorshajtás, ameddig nem éri el a közigazgatási bírság jogszabályban meghatározott alsó értékét a sebességtúllépés, ami sebességhatártól is függ, de jellemzően 15-20 km/h-s gyorshajtásnál kezdődik a megengedett tempó felett. (Itt lép be az objektív felelősség intézménye is, ami csak annyit jelent, hogy nem vizsgálják, valójában ki vezette az autót, az autó üzemben tartója felel.)

Hogy még inkább érthető legyen a jelenlegi helyzet, Óberling József két példát is hozott: ha valakit 52 km/óra sebességgel mérnek be lakott területen 50 km/óra megengedett legnagyobb sebességhatár mellett május 1. előtt, akkor az 52 km/óra mért értékből levontak 3 km/órát, így a kapott 49 km/óra sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető, így nem is intézkedtek, most már azonban a mért sebességből nem vonnak le semmit, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézkednek.

A másik példa egy autópályán 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával futó autóról szól, az ő esetében a rendőrség május 1. előtt levont 3 százalékot a mért értékből, az így megállapított sebesség 146,5 km/óra lett, és ez a túllépés, ha nem történt megállítás, korábban nem volt szankcionálható. Ugyanakkor most a 151 km/óra sebességet nem csökkentik 3 százalékkal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is, az objektív felelősség alapján bírságolandó 30 ezer forinttal. Félreértés ne essék, 131 km/óránál is jöhet a csekk, csak az nem közigazgatási bírság keretében, hanem szabálysértési eljárás keretében.

Óberling József arra a felvetésre is válaszolt, miszerint a régebbi járművek pontatlan sebességmérő órája miatt nem fair ez az új rendszer sok autóssal szemben. Szerinte ez nem így van, mert az autógyártók a sebességmérőt mindig pozitív tűréssel gyártják, vagyis azok vagy pontosan mutatják a haladási sebességet, vagy valamelyest többet mutatnak annál. Mindemellett a jármű jó műszaki állapota a kocsi használójának a felelőssége, tehát ha valakinek rossz a sebességmérője, akkor a rendőrségtől nem várható el ennek a tolerálása, hiszen műszakilag nem megfelelő állapotú járművel elméletileg nem lehet részt venni a közúti közlekedésben – mondja az ezredes.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.