Megfagyott agyú katonák, konzerveket mérgező japánok, dauerolás közben felrobbanó nő – amikor a sajtó ráébredt, valamit kezdeni kell az álhírekkel

A politikai propaganda eszköze és pszichológusok kutatási terepe is volt a sajtóban elsőként felbukkant nyilvános tényellenőrző rovat. A fact-checking nagy hagyományokra és kevéssé meggyőző eredményekre tekinthet vissza.

Kubatov a Fradi-szurkolók után a sajtónak is üzent

A klubelnök szerint csak családi vita, hogy beszólt a csapata szurkolóinak.

Kocsis Máté arról szavaztatja a követőit, hogy verőlegényekkel dobasson-e ki újságírókat a fórumáról, vagy elég nekik egy kis lincshangulat

A megadott válaszlehetőségek között van a kidobatás verőlegényekkel, de az is, hogy üljenek le nyugodtan.

Cenzúrázott a tulajdonos a Washington Postnál, máris elveszett az előfizetők tizede

Szakmai vihar kerekedett az USA-ban, amiért két lap tulajdonosai nem engedték a szerkesztőségeknek, hogy kiálljanak Kamala Harris mellett. Az ilyen állásfoglalások hatása csökkent, és a lapok a semlegességükkel meg akarják akadályozni, hogy olvasókat veszítsenek a polarizált társadalomban. Ám lehet, hogy a dolog fordítva sül el.

Újabb nagy múltú, nyomtatott zenei lap megjelenését szüneteltetik

Háromszázötvenöt lapszám után május óta nem jelent meg az 1986-ban alapított HammerWorld magazin, és idénre már biztosan nincs is pénz a megjelenésre.

100 orosz és belarusz újságíró akkreditációját utasították el a párizsi olimpia szervezői

A francia hatóságok csaknem 4000 újságíró akkreditációs kérelmét utasították el kémkedés gyanúja vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt.

Marabu Féknyúz: A szuverén bunkó

Hej, te bunkócska, te drága!

A jogászok még izzadnak, hogyan büntethetik a szabad sajtót, a megfélemlítés viszont már hat

Eddig szavakban, most tettekben is harcba száll a szerinte háborúpárti híreket terjesztő médiumokkal a kormány. Persze csak akkor, ha Nyugatról jön a „métely”.

Háborúpárti narratívában írnak a független lapok a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint

Az orosz–ukrán háború kapcsán két narratívát sikerült azonosítania a hivatalnak: „a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát”. Elemzésükben tucatjával veszik sorra hazai független médiumok cikket úgy beállítva, mintha azok nem tényeket közölnének, hanem „nyugati háborúpárti álláspontot” igyekeznének elhitetni a közvéleménnyel.

Indulatos posztban szállt bele a sajtóba Magyar Péter

A politikus egyenlőségjelet tett a független és a kormánysajtó közé, majd posztja végén azt írta, hogy akinek nem inge, nem veszi magára.

A Veszprém TV ugyan elment Magyar Péter helyi tüntetésére, tudósítani már nem sikerült róla

A főszerkesztő kapacitáshiányra hivatkozik.

A politikusoknak nem tetszik az újságírók „idegesítő” szokása, hogy kérdeznek – a média helyzete a V4-országokban

Megbízhatóbbnak tartják a magyarok a közösségi médiát, mint a tradicionális sajtót. A növekvő bizalmatlanságra számos sajtótermék leplezetlen részrehajlása is okot adhat, de a lengyel példa alapján van remény.

Munk Veronika: Megszületett a rendelet az európai médiaszabadságról, de nincs mit ünnepelni

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

Az Európai Unió után maguk a vállalkozások is nekimennek a techóriásnak.

Sebesültekről indult tudósítani, helyette beállt a sorba egy zsák lisztért – a gázai háború egy helyi újságíró szemével

A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt.

Opciók kampány idejére: megbízhatatlan közmédia vagy jobbos propaganda-túlsúly a Facebookon

A sajtóba vetett bizalom igen alacsony Magyarországon, a magyar közmédiát egyenesen a legmegbízhatatlanabbnak tartjuk, emiatt pedig sokan inkább a közösségi médiából tájékozódnak. A júniusi duplaválasztás kampányában is így lesz ez, de itt jó eséllyel főleg a jobboldali, kormánypárti propagandával és egyoldalúsággal fogunk csak szembe találkozni, foglalható össze a Republikon elemzése.

Intenzíven terjeszti az oroszbarát propagandát a Budapestről pénzelt szlovákiai magyar sajtó

Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon.

Human Rights Watch: A magyar kormány folytatta a támadásokat a jogállam és a demokratikus intézmények ellen

A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek.

1990 előtt nem sok hazai figyelem jutott az "idegenbe szakadt" magyar Nobel-díjasoknak

Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.

Itt egy felmérés arról, kiben bíznak és kiben nem a magyarok. A lista helyenként meglepő és tanulságos

Az is kiderül a szakmák iránti bizalmat tételező nemzetközi felmérésből, hogy „úgy általában" mennyire bíznak a magyarok az emberekben. HVG-ténytár.