A programok derekánál a Zempléni Fesztivál (x)
Folyamatosan zajlik a Zempléni Fesztivál, amelynek programkínálatába idén olyan festői hegyi falvak is bekapcsolódnak igen értékes programokkal, mint a ruszin lakosságú Komlóska, vagy a hozzá közel eső Makkoshotyka. A fesztivál saját találmányai, a kirándulókoncertek is igen szép számú érdeklődőt vonzottak.
A különleges korhű hangszereken játszó Authentic Quartet a komlóskai görög katolikus templomban adott kamarakoncertet a barokk és bécsi klasszika nagy és kismestereinek egy-egy művét tolmácsolva, augusztus 11-én. A koncert egyik izgalmas mellékszála ezúttal nem csak zenei természetű volt: a fülledt időjárás miatt a vonósnégyes kényes, bélhúrokkal felszerelt hangszerei kissé szeszélyesen engedelmeskedtek, így a Kalló Zsolt vezette együttesnek az elemekkel folytatott, szinte hősi küzdelmét is figyelemmel kísérhette a közönség. A jó hangulatú hangversenyt követően helység vendégszerető lakói vendégelték meg a zenehallgatókat különleges tejbegrízes lepényükkel.
A kiránduló koncertek évek óta kedvelt és különleges kalandokat ígérő eseményei a Zempléni Fesztiválnak. Ezeken a programokon a közönséget busszal szállítják a szervezők egymás után több koncerthelyszínre, így a szokásos zenei élményeken túl a táj szépségeinek élvezete még nagyobb hangsúlyt nyer. Ugyanakkor a kirándulás különböző helyszíneinek zenei kínálata jóval szerteágazóbb lehet egy egyszerű hangversenynél. Augusztus 10-én az olaszliszkai katolikus templomban a Kammerton együttes játszott, amely változatos hangszer-összeállítása (fuvola, hegedű, zongora, csembaló, cselló) révén kifejezetten különleges koncert-összeállítások megszólaltatására hivatott. Ezt követően a bodrogkeresztúri faluház átriumos udvarán a főleg dél-kelet-ázsiai zenéből és ritmikából táplálkozó Triginta Percussion együttes mutatkozott be a zenei kirándulás résztvevőinek.
Egyenesen New York-ból, szakmai seregszemléről érkezett a sátoraljaújhelyi Latabár Színház pódiumára Pintér Béla Társulata, akik a fesztivál egyik legerőteljesebb színi produkcióját mutatták be. A Parasztopera évek óta nagy sikerrel látható Budapest több alternatív színjátszó helyén, így az Artusban és a Szkénében is. A magyar népballadai hagyomány, a barokk népszínmű és a klasszikus tragédia elemei keverednek ebben a darabban, amely rendkívül eredetien, a groteszk és a tragikum határán mesterien egyensúlyozva ábrázolja a mai Magyarországon szocializálódott hőseit. A szókimondó szöveg és a frivol színpadi helyzetek a meglepetés erejével hatottak az újhelyi közönségre; ám a darab kibontakozása olyan erővel ragadja meg a magyar vidék sorsának hátterét, amilyenre Móricz Zsigmond novellái óta kevés példa akadt. A végig zenében artikulált, sokszor recitált szövegű darabban kiemelkedő érdemeket szereznek a közreműködő hangszeres zenészek, akik egyszerre jeleskednek a fúgajátékban és az erdélyi népdalok tolmácsolásában.