Az Észtországban született, majd Németországban tanult, és az Egyesült Államokba kivándorolt fotóművész annak idején még magát Richard Nixont is rá tudta venni, amikor a politikus még csak alelnök volt, hogy a Fehér Házban ugráljon számára a sorozat elkészítéséhez. A Jumpology egészen elképesztő hatást váltott ki - nem utolsósorban azért, mert a képek időtlenek, "ma is élők".

"Amikor az ember valakit arra kér, hogy ugráljon, az illető figyelme az ugrásra összpontosul, és ezáltal az összes álarca lehullik, és ekkor a valódi embert ismerhetjük meg" - magyarázta sorozatáról a fotós.