„Magyarországon egyelőre gyerekcipőben jár a squatter mozgalom. Sok az üresen álló lakás, azonban nehéz hosszú távon birtokba venni, ha a hatóság tudomást szerez a foglalásról, azonnal kirakja az ott lakókat. Ennek ellenére itthon is rengeteg akció van” – mondta Balázs Anna, urbanista, túravezető.  

A Hosszúlépés. Járunk?-csoport „Squatted Budapest” című, közel kétórás sétáját jártuk végig. Főként a romkocsmáiról már jól ismert Kazinczy utca környékét barangoljuk be – azonban most nem fröccsözni megyünk, és nem is merengeni, hanem a belvárosi foglaltházakat kutatjuk fel.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

A házfoglalásnak egyébként évtizedek óta nagy hagyománya van Nyugat-Európában, több helyen a jogszabályok is lehetővé teszik a lakatlan lakások birtokbavételét. Hollandiában például az elmúlt évekig bárki által szabadon elfoglalhatóak voltak azok a bútorozatlan ingatlanok, amelyekben legalább másfél éve nem lakott senki. A squatok egyrészt azoknak nyújthatnak alternatívát, akik nem tudják megfizetni lakhatásukat, emellett egyre inkább népszerűbb, hogy politikai vagy kulturális célból egy aktivista csoport veszi birtokba az üres ingatlant.

Ahogy Balázs Anna elmondta, már a rendszerváltás előtt is voltak példák a foglaltházakra (ilyen módon kezdődött a később intézményesült kulturális helyszínné vált Trafó története is), azonban az első említésre méltó akciók a 2000-es években kezdődtek. Még ma is sokan emlékezhetnek arra, amikor egy fiatal egyetemistákból álló csoport 2004-ben elfoglalta az Úttörő Áruházat – ugyan nem használaton kívüli épületbe költöztek, de ez volt az első demonstratív jellegű házfoglaló mozgalom.

Foglaltházból romkocsma

Az egyik legérdekesebb állomásunk a Kazinczy utcában található, a turisták által is gyakran látogatott Kőleves Kert. Eredetileg egy kóser mészáros működött itt egészen 2002-ig, majd 2005-ben egy aktivista csoport foglalta el, hogy kulturális központot és hajléktalanszállót hozzanak létre a helyszínen, de pár hónap után el kellett hagyniuk a helyet. Egy városi legenda szerint az ingatlanban egy híres pornószínész is megfordult néhányszor, aki meglátta a helyben a fantáziát. A romos épület és a különleges fényviszonyok tökéletes helyszínnek bizonyultak kosztümös szexfilmek forgatásához. „Állítólag több, az underground éjszakában is megforduló fiatal is statisztált a filmekben” – meséli Balázs Anna.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

A túrán nem egyszer tértünk be olyan helyekre, ahol korábban illegális házfoglalók tartózkodtak, ám később a vendéglátósok is felismerték a lakatlan ingatlanban rejlő lehetőséget. Ilyen az Akácfa utcában található Fogas Kert, a felső teret korábban egy művészeti csoport használta, de amikor a romkocsmások bérbe vették, el kellett hagyniuk a helyet. „Azóta a szórakozóhely vezetősége rájött, mégis csak jó lenne, ha az emeleti lakásokat kihasználnák, ám a korábbi csoport már talált magának másik helyet” – teszi hozzá az urbanista.

Zsidó kaszinótól a hippi mozgalomig

A sétán azt is megtudhatjuk, hogy milyen célokra használták a Nyár utca 29-ben található különös, eklektikus stílusú házat. Eredetileg zsidó kaszinónak építették a század elején, és a második világháborúig ezt a funkciót töltötte be, majd az államszocializmusban Elektronikai Átviteli Szövetkezet üzemelt itt. Szintén ez az ingatlan adott otthont az "Új Világ BÉTA Tesztje" nevű csoport házfoglaló kezdeményezésének, ahol pár éven át beszélgetéseket, kiállításokat szerveztek, és még cserealapú szabadboltot is működtettek. Eredetileg a Hosszúlépés csapata a séták idejére kölcsönkapta a kulcsot az épületet ideiglenesen művészeti tevékenységre használó művészcsoporttól, azonban a házba sajnos ez alkalommal nem tudunk bemenni, mivel a tulajdonos – tudomást szerezve a szervezett sétákról – lecseréltette a zárat. 

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

Nem is olyan rég történt, amikor mintegy öt hajléktalan és harminc civil aktivista elfoglalta a Csányi utca 5-ben található épületet. „Nagy felfordulás volt, amikor télen befoglaltuk a házat, 37 rendőrautó állt a bejárat előtt, mindenkit bevittek” – meséli Balázs Anna, aki maga is részt vett a januári akción. Az aktivista csoport kifejezetten demonstratív céllal foglalta el az üresen álló önkormányzati épületet, a kezdeményezés csak pár óráig tartott, de így is nagy sajtóvisszhangja volt. „Sikerült felhívni a problémára a figyelmet, aznap elsőként szerepültünk az esti híradókban, és később számos cikk született az üresen álló önkormányzati lakások ezreiről” – teszi hozzá Anna.

Ahol megáll az idő

Nem maradhat ki a repertoárból az eddig talán leghíresebb foglaltházas kezdeményezés, a több mint 6 évig – kisebb-nagyobb megszakításokkal – működő Sirály Klub. A túravezetőnk által „squat bárnak” aposztrofált helyet még 2006-ban hozta létre a Marom Egyesület. A Sirály nem csak kocsmaként és táncos mulatóként, de zsidó fesztiválhelyszínként, olykor színházként is működött.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

A klubot márciusban záratta be az önkormányzat, azzal a váddal, hogy kormányellenes tüntetések szervezésének ad helyet; ezt egyébként azóta sem sikerült bebizonyítani. Ennek ellenére azóta senki nem engednek be, a bejárat előtt biztonsági őrök strázsálnak éjjel-nappal. Az a benyomásunk támad, mintha megállt volna az idő, a márciusban kirakott plakátok még mindig ki vannak ragasztva az ajtóra, a hely előtt lévő táblán pedig a téli diáktüntetők üzeneteit olvashatjuk.

Gyermekálmok a romokon

A sétán megtekintjük a híres Király utcai graffitis házat. Az talán senkit nem lephet meg, hogy az ingatlanban évekig egy punkbanda rejtőzködött, és a falakat is ők dekorálták ki – tagok közül többen a nevelőintézeti lét helyett választották a squatter életformát. A Hild József által tervezett Rabicsek-házat műemléknek nyilvánították, ennek ellenére ház tetőszerkezetét 2006-ban az önkormányzat elkezdte lebontani, ám ezt később egy műemlékvédő civil csoport megakadályozta.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

Fazekas István

A kádár-korszakban, és még a kilencvenes években is kihasználták a hetedik kerület üresen álló lakásait– főként külföldről, érkező személyeket rejtettek el bennük, akiknek Magyarországi látogatását nem akarták nyilvánosságra hozni. A holokausztáldozatok megürült lakásaiba pedig előfordult, hogy ügynökök költöztek az egypártrendszerben. „Azért, hogy a szomszédok ne gyanakodjanak, úgy tettek mintha ezekben a lakásokban is normális élet folyna” – meséli Anna.

A túra legizgalmasabb pontja, amikor bejutunk a palotanegyedben lévő egykor polgári házba, a nemrégiben nyílt romkocsmán, a Garzon Kerten keresztül. A hatalmas gangos ház több éve lakatlan, a kertjét benőtte mindenféle növény, a fák ágai a néhai polgári lakásokba is belógnak. A rejtélyes házat pár éve egy nemzetközi squatter csoport foglalta el, akik hosszabb ideig tartózkodtak ott a magyar házfoglalókkal együtt. Érdekesség, hogy az aktivisták megpróbálták rekonstruálni a korábban itt lakó család életét, a falakra kitalált történeteket írtak, és rajzokkal ábrázolták a volt lakók mindennapjait és a gyerekek álmait. Állítólag egy újabb szervezet szeretne az ingatlanba beköltözni, de a nevük felfedésére nem kaptunk felhatalmazást.