De mi is az a demencia?

A latin eredetű kifejezés szó értelem nélküli állapotot jelent. A gyakran csak szellemi hanyatlásnak nevezett betegségcsoport kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő: 60 éves kor felett már minden tizedik ember érintett, 90 éves kor felett már több mint 30 százalékos az arány. Ugyanakkor nem csak idős embereket fenyegethet a szellemi képességeik elvesztése, ritkább, de előfordul fiatalkori, akár 30-50 éves korban jelentkező demencia is.

A feledékennyé válás, a szellemi képességek lassú, fokozatos elvesztése természetes folyamatok, az öregedés velejárói. Betegségről akkor beszélhetünk, ha ez a folyamat a normálisnál gyorsabban, radikálisabban játszódik le. Ilyen a demencia leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór. Ennek kialakulása az egészséges agyszövet fokozatos elsorvadásával jár. Kezelésére ma még nem áll rendelkezésre hatékony terápia, azonban egy időben diagnosztizált beteg életminősége javítható, illetve romlása lassítható.

Az Alzheimer-kórral élő beteg számára egyre tovább tart és egyre több nehézségbe ütközik a komplex feladatok elvégzése, romlik a tájékozódás képessége és nem ritka, hogy a beteg személyisége is megváltozik: az azelőtt kedves, jámbor ember fásulttá, befelé fordulóvá, látszólagosan depresszióssá, de gyakran feszültté, szorongóvá, időszakosan ingerlékennyé válhat. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál hatékonyabban tudják azt kezelni; a kezelések pedig lassíthatják a betegség továbbromlását.

Nem minden demencia mögött áll Alzheimer-kór

„Ma már tudjuk, hogy a kórra jellemző neurodegeneratív elváltozások már 10-30 évvel megelőzik a klinikai tünetek megjelenését. Az enyhe kognitív zavar alapellátásban való felismerése, a korszerű átfogó neuropszichológiai vizsgálómódszerek, agyi képalkotó eljárások és likvor biomarkerek révén a demencia tüneteinek felismerhetősége egyre korábbi szakaszra tolódik. Ennek megfelelően, az alapellátás, a háziorvosok szerepe egyre jobban felértékelődik a kognitív hanyatlás, a különböző demencia formák korai szűrésében, felismerésében és gondozásában” – hangsúlyozza Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, a Klinika Demencia Kutatócsoportjának vezetője.

A korai felismerés és szűrés a jelenlegi „csak” tüneti, elsősorban a gondolkodási és viselkedési problémákra irányuló terápiás lehetőségek ellenére is nagy jelentőségű, hiszen nagyobb lehetőséget biztosít a korai pszichés, biológiai és szociális beavatkozásokra, életmódváltoztatásra, mely bizonyítottan hatékony lehet a betegség kialakulásának késleltetése, illetve a romlás lassítása szempontjából. A beteg és családja vonatkozásában pedig az életminőségbeli változásokra való felkészülést, reális életcélok kialakítását segítheti.

A digitális világ segítheti a demenciakutatást

Elettra Ronchi, az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatója szerint a jelenleg 44 millió demenciával élő ember kezelésében az információs technológia hozhat áttörést.

A digitálisan tárolt egészségügyi adatok, amelyeket korszerű és széles körben használt vizsgálati eszközökkel, szűrőberendezésekkel, okostelefonos applikációkkal nyernek, olyan mennyiségű információt tartalmaznak az emberek egészségéről, fizikai és szellemi állapotáról, amelyet össze sem lehet hasonlítani az eddigi adatmennyiséggel.

A digitális egészségügyi adatok jelentős mértékű kiszélesedése a technológiai fejlesztéseknek, a széles sávú hálózatokhoz való hozzáférés, az okoseszközök terjedése és az ezekre fejlesztett alkalmazások nagy előrelépést jelentenek az orvosi kutatások területén, akárcsak az adatelemzés fejlődése és a felhőmegoldások elterjedése.