A miniszterelnök – valószínűleg kedvenc „oktatáspolitikusa”, az iparkamarai elnök, Parragh László elképzeléseire alapozva – úgy gondolja, hogy szűkíteni kell a gimnáziumok férőhelyeit, hogy a „munkaalapú társadalmat” több szakmunkás építse. Ráadásul, szintén a parraghi elképzelés nyomán a szakképzésben gyakorlatilag lenullázták a közismereti órákat, így ma ebben a kormányzat által erőltetett intézményben a tanulók csak azt tanulják meg jó esetben is, hogy ma épp hogy kell az adott szakma gépeit kezelni. (Hogy 5-10-20 év múlva az új gépeket hogy kell majd kezelniük, arra esélyük sem lesz felkészülni, hiszen nem tanulnak meg tanulni, nem értenek az informatikához, nem tudnak idegen nyelveken.)

Parragh László (és Orbán Viktor) gimnáziumbezárási ötletéről a Szülői hangok készített internetes felmérést, amelynek eredményeit most tették közzé. E szerint a válaszadók 89%-a úgy véli: a gyermek 13-14 éves korában nem tud megfelelő pályaválasztási döntést hozni.

Az Iparkamara megfogalmazása szerint a gimnáziumoknak „elszívó hatása” van: túl sokan akarnak menni gimnáziumba ahelyett, hogy a szakképzést választanák. Parragh László óriási hibának nevezte, hogy nem mernek bezárni gimnáziumokat, mert véleménye szerint a szakképzésből indulva is sikeres karriert lehet befutni.

A szülők ezt másképp látják: egy jó képességű tanulónak, akit gimnáziumba is felvennének, a válaszadók 89% szerint nem érdemes a szakképzést (szakgimnáziumot) választania. A gimnáziumban megszerezhető általános tudás és műveltség a válaszadók 94%-a szerint gyermek hasznára válik akkor is, ha későbbi munkájában ezeket nem alkalmazza mind; és ezt azok is hasonlóan gondolják (93%), akik maguk nem rendelkeznek érettségivel. Tehát a középiskola fő feladata a többség szerint nem a szakma elsajátítása, hanem az alapkészségek megszerzése.

Ennek megfelelően a szülők döntő többsége (82%) szerint igenis fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni. S hogy mit várnak az iskolarendszertől a szülők? Elsősorban azt, hogy az iskola a tanulásra, önállóságra és készségfejlesztésre ösztönözze a gyermekeket, és nem a szakismeretek gyors megszerzésére.

A felmérés nem reprezentatív, de tanulságos eredményeit az oldal elküldi az Iparkamara képviselőinek.

Az Iparkamara a gimnáziumok „elszívó hatását” a férőhelyek számával szeretné csökkenteni. Eddig is számos gimnáziumban központi felvételit kellett írni matematikából és magyar nyelvből; a minisztérium javaslatára ez hamarosan kötelezővé válhat; a szülők többsége (68%) szerint a gimnáziumi felvételi kritériumok központi szigorítása növeli az esélyegyenlőtlenséget. Félő, hogy aki az általános iskolában egyszer lemarad, vagy nincs meg a megfelelő családi támogatás és háttér a felvételi vizsgára való felkészüléshez, az végleg kiszorulhat a gimnáziumi képzésből, és ezáltal nagy eséllyel a felsőoktatásból is.