„Én sokkal jobban utálom a téli átállást, amikor később kell felkelni. Fél négytől amúgy is mindennap fent vagyok, nem örülök, hogy most fetrenghetek még egy órát tétlenül, várva a reggelt” – panaszolja egy idős nő az október 28-i óraátállítás előtt. Másoknak viszont most jól jön az egy óra plusz alvás, még akkor is, ha cserébe már délután sötét lesz.

És nyilván mindez márciusban a reciprokára fordul. A rossz alvók/korán kelők örülnek, hogy hamarabb kikelhetnek az ágyból, ha már úgysem tudnak aludni, a többiek pedig nagyon fájlalják, hogy nem tudják kialudni magukat.

És ez így megy évről évre minden márciusban és októberben. Most felmerült ugyan, hogy az elsősorban gazdasági okok miatt bevezetett óraátállítás-trükköt jövőre elfelejtjük örökre, ám úgy néz ki, mégsem lesz ez egy gyors folyamat. Pedig, mint írtuk, elképzelhető, hogy az egész óraátállítást csak Benjamin Franklin egy tréfának szánt írása nyomán vezették be.

A kicsik és az idősek sínylik meg

Az átlagos felnőtt számára az óraátállítás olyan, mintha repülőgéppel átszállna egy másik időzónába – írtuk korábban, normál esetben fel is dolgozza az egyórás változást egy nap alatt.

A legérzékenyebben a legkisebbeket és az idősebb generációkat érinti ez a virtuális, térbeli mozgást nem igénylő időzónaugrás. Nekik ugyanis nagyon kötött menetrendjük van, ezért számukra több nap is szükséges lehet az átálláshoz. Megfigyelték például, hogy az öregek otthonában napokig feszültebb a hangulat ilyenkor. Sok idős ember nem találja a helyét, és nem érti, hogy mi történt. A legfiatalabb generáció is nyűgösebb ilyenkor. Ha valaki érzékeny az időjárási frontokra vagy az évszakváltásokra, akkor szintén nehezebben áll át az új időszámításra.

Az ideális megoldás Eric Charles francia pszichiáter szerint az lenne, ha mindenki a saját ritmusa szerint élne, hiszen mindenkinek egy kicsit másképp jár a biológiai órája. Ezt – mint korábban a Le Figarónak fejtegette – szerinte tudomásul kell venni, és alkalmazkodni is lehet hozzá. Azt tanácsolja, hogy fogadjuk el az óra átállítását, de ne hagyjuk, hogy az befolyásolja az életünket.

Persze könnyű ezt mondani, de az iskolakezdés, a munkakezdés, vagy mondjuk, a MÁV-menetrend nem szokott alkalmazkodik a bioritmusunkhoz, inkább követi a hivatalos óraállást.

AFP / Jean-Sebastien Evrard

Rövid távon biztos nem jó

Tudományosan eddig senki nem bizonyította, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, de rövid távon okozhat kellemetlenségeket. Ilyenkor ugyanis megborul a belső óránk, ami olyanokat szabályoz többek között, mint a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet vagy a glükokortikoid hormonok szintje.

E belső órára pedig a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása. Az alvást szabályzó hormont, a melatonint például a szervezet sötétben termeli. Így aztán a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz – írja a webbeteg.hu.

Egészségügyi problémák egyébként főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel. Felkeléskor ugyanis a melatonintermelés még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony, a vércukorszint az alvási időnek megfelelő. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk. Ezzel szemben este nagyon is fittnek és ébernek érezzük magunkat.

A mostani, őszi átállás tehát főleg az időseket, a csecsemőket, a gyerekeket és a betegeket viseli meg, akik érzékenyebbek, szervezetük nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

A webbeteg.hu összeállítása szerint az alábbi problémák adódhatnak az óraátállításból:

Alvászavarok
Fáradtság
Depresszív hangulat
A szívfrekvencia ingadozása
A koncentrálóképesség csökkenése
Ingerültség
Étvágytalanság
Emésztési problémák

A 21. századi ember életvitele nem alvásbarát

Nemrég – mint írtuk – az alvás világnapja alkalmából kutatók, orvosok és más szakemberek bevonásával alváskonferenciát tartottak Budapesten, ahol kiderült, a 21. századi ember életvitele nem éppen alvásbarát. Az átállással a nyári időszámításra például fél éven keresztül naponta 45-60 percet vonunk meg az alvásidőnkből, ha azt nem pótoljuk be valahogy.

Ha váltott műszakokban dolgozunk, akkor olyannyira bekavarunk a biológiai óránk működésébe, hogy képtelenek a sejtjeink rendesen regenerálódni, hiszen mondjuk, akkor is talpon kell lennünk, amikor a melatonin termelődése folytán a szervezetünk bekapcsolná a takarékos, pihentetést segítő üzemmódot.

A mai társadalom – figyelmeztettek a szakértők a konferencián – arra kényszerít bennünket, hogy megerőszakoljuk az alvásunkat annak érdekében, hogy többet dolgozzunk, sikeresebbek legyünk, de ennek a szervezetünk látja kárát. És ezt még tovább bonyolítjuk az óraátállításokkal.

A Fusion Vital nevű cég kutatása szerint amúgy is aggasztóan rosszul alszunk, de az óraátállítások környékén még rosszabbul: novemberben és márciusban elég gyatra minőségűek az éjszakáink.