A Szentendrei Képtárban  A nagy könyvlopás címmel nyílt tárlat, mely a magyar kultúrtörténetnek azt a lappangó epizódját tárja fel, amikor egy könyvkiálítás könyveit egyszerűen ellopták a kultúrára szomjazó honfitársaink.

A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük -  Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre - rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.

A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.

A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt. A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.