szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az EMMI a hétvégén sikerjelentést tett közzé a magyar oktatási rendszerről, a PDSZ szerint mindez csak a kiüresedő kommunikáció egy példája. Közben egy új ENSZ-jelentés is alaposan lehúzza a magyar oktatási rendszert.

November 30-ra tüntetést szerveztek a pedagógus-szakszervezetek. A tüntetők követelései között szerepel a bérek értékállósága, a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státusza, a tanárok és diákok terhelésének csökkentése, a túlmunka rendezése, valamint a hatévesek kötelező beiskolázásának eltörlése szerepel.

A tüntetés hírére reagálva az EMMI nagyjából annyit írt, hogy az „ismét az ellenzék és a Soroshálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja”.

Később ezt követte egy másik EMMI-közlemény is, amit a Közoktatás Napjára időzítettek. Ebben többek között leszögezik, hogy a „kormány jelentősen megemelte az iskolákra, a diákok és szüleik támogatására, és a pedagógusok bérére fordított költségvetési támogatást. 2010-hez képest 645 milliárd forinttal többet fordítunk oktatásra, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések is.”

A hosszú sikerjelentés végén a közlemény hangsúlyozza azt is, hogy „a magyar oktatás eredményes, a nemzetközi méréseken a világ élvonalába tartozó országok csoportjának átlagát hozzuk, a magyar oktatási rendszerből kilépő fiatalok keresettek a nemzetközi munkaerőpiacon is”.

A PDSZ megdöbbenését fejezte ki hétfői viszontválaszában. Mint a szakszervezet írja, „az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal”. Felhívják a minisztérium figyelmét arra, hogy a pedagógusok nem íróasztal mellett fogalmazzák untig ismételt kommunikációs paneljeiket kiemelt fizetésért. „Nap mint nap az osztálytermekben állnak helyt egy olyan oktatási rendszerben, ahol folytonosan és átgondolatlanul változó jogszabályi és intézményi környezetben dolgoznak, rendszeresen jóval a törvényes munkaidő felett teljesítve, a hasonló végzettségűek jövedelmének nemzetgazdasági átlagától folyamatosan elmaradva. Ezek a körülmények súlyos károkat okoznak a diákoknak is, akikért tanáraik jogos aggodalmat éreznek”.

Ami a nemzetközi kitekintést illeti, a kormány közleményét az ENSZ legfrissebb jelentése cáfolja. A PISA-tesztek, a felnőttképzések helyzete, valamint a felsőoktatásban való részvételt vizsgálva az derült ki, hogy Magyarország egyre messzebb kerül a fenntarthatósági céljai elérésétől. Összességében 65,1 pontot kaptunk a megszerezhető 100-ból, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég a 28 tagállam között.

A legutóbbi PISA-jelentés szerint a magyar 15 évesek (pontosabban az őket felkészítő iskolarendszer) mind szövegértésből, mind a természettudományos, mind a matematikai készségeikből, mind a problémamegoldó készségeikből csúfosan leszerepeltek, jóval az OECD-átlag alatt teljesítettek. Vannak olyan nemzetközi mérések (PIRLS, TIMSS), amikben némileg jobbak az eredményeink, de azok egészen mást mérnek, mint a munkaerőpiaci megfelelést vizsgáló PISA (erről itt írtunk bővebben).

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!