Hétfőtől az általános iskolák is online oktatásra álltak át, ám az iskolák számára kötelezővé tett, milliárdokból kifejlesztett, az ígértek szerint minden más oktatási platformot kiváltó állami platform csődöt mondott, lefagyott, hibát jelzett a felhasználóknak. Ahogy egy szellemes kommentelő a saját tapasztalatai alapján írta: „Elindult a Nem tudok belépni a Krétába verseny 2.0.”

A lefagyásról szóló cikkünket itt olvashatják:

Bezzeg aki nem a KRÉTA-t használta, annak valódi online órája volt

Az állami iskolákra rákényszerített KRÉTA-rendszer összeomlásával kezdődött az általános iskolák második online oktatási időszaka. A tanárok nem tudtak feladatokat feltölteni, a diákok letölteni, sokszor a belépéssel is baj volt. Igazából ott kezdődött el zavartalanul a távoktatás, ahol más platformokat használtak.

Megkérdeztük az állami iskolafenntartót és a KRÉTA-t üzemeltető E-Kréta Zrt. a fiaskóról, utóbbi eddig nem válaszolt, előbbi viszont épp az E-Krétára hárítja a felelősséget.

Mint a Klebelsberg Központ (KK) írta: „A KRÉTA rendszer Digitális Kollaborációs Tér moduljával kapcsolatban a Központhoz is érkezett reggel jelzés, hogy nem működik megfelelően. A hibát információnk szerint a hirtelen túlterhelés okozta, és az, hogy a minisztérium és a Klebelsberg Központ világos jelzése ellenére az E-Kréta Zrt. alulbecsülte a várható terhelést. A hibát azóta elhárította a működtető, így jelenleg már tudják használni az intézmények.”

Az iskolafenntartó azt is hangsúlyozza, hogy „minden intézmény maga dönt arról, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend során milyen felületet, online platformot használ”.

E szerint a 2018-ban az állami iskolák számára kötelezővé tett KRÉTA mégsem kötelező.

UPDATE: Cikkünk megjelnése után a KK kifogásolva ez utóbbi mondatunkat, és leszögezi, a KRÉTA továbbra is kötelező. Az alábbiakat írta szerkesztőségünknek a központ:

"A Központ felhívja a figyelmet, hogy a köznevelési intézményekben általánosan bevezetett E-KRÉTA egy integrált, komplex tanügyigazgatási, iskolai adminisztrációs, és a pedagógiai szakmai munkát is támogató rendszer, amelynek az iskolai adminisztrációs moduljainak használata kötelező a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények számára. A Digitális Kollaborációs Tér, amelyről a híradásokban a hét elején szó volt, a KRÉTA rendszer csupán egyik modulja, amely kifejezetten az online oktatás platformjaként szolgál, segíti a nevelő-oktató munkában a pedagógusokat. Többek között biztosítja a kapcsolattartás különféle digitális formáinak lehetőséget, tananyagtartalmakat lehet letölteni a Kollaborációs Térből, továbbá valós idejű online tanórák, foglalkozások megtartására is alkalmas.

A Klebelsberg Központ idézett, és kontextusából kiragadott mondata tehát kifejezetten a tanórák online megtartására vonatkozott, hiszen valóban minden intézmény maga dönt arról, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend során milyen felületet, online platformot használ, nem pedig általánosságban a KRÉTA rendszerre, amelynek az iskolák által használt tanügyigazgatási moduljait továbbra is kötelező alkalmazniuk a tankerületi központok iskoláinak.

A megjelent cikk állításával szemben tehát a 2018-ban kötelezővé tett KRÉTA rendszer használata változatlanul kötelező az iskolák számára."