Amnesty International: A járvány súlyosabb csapást mért az elnyomott társadalmi csoportokra

Amnesty International: A járvány súlyosabb csapást mért az elnyomott társadalmi csoportokra

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jogvédő szervezet szerint a fertőzés elleni védekezést aláásták azok a politikusok, akik a pandémiát az emberi jogok korlátozására használták.

Szerdán tette közzé friss jelentését az Amnesty International. Az Éves Jelentés – Az emberi jogok helyzete a világban 149 ország 2020-as emberi jogi helyzetét mutatja be, illetve a globális és regionális trendekről is átfogó elemzést nyújt.

Az Amnesty értékelése szerint a járvány sokkal súlyosabb csapást mért a már korábban is kiszolgáltatott helyzetben lévő, évtizedek óta elnyomott társadalmi csoportokra, így például a nőkre és a menekültekre.

Az egészségügyi dolgozókat, migráns munkavállalókat és az informális szektor munkásait elárulta országuk egészségügyi rendszere és az elégtelen gazdasági és szociális ellátás - írják.

A jelentés szerint a járvány elleni globális védekezést aláásták azok a politikai vezetők, akik kegyetlenül kihasználták a járványt az emberi jogok korlátozására.

“A koronavírus-járvány brutálisan elmélyítette az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségeket, és megmutatta, hogy a politikai vezetőinket mennyire nem érdeklik az emberek. Évtizedek megosztó intézkedései, ész nélküli megszorításai és az állami szolgáltatások lezüllesztése rengeteg embert hagyott áldozatul a vírusnak.” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International új főtitkára.

Az Amnesty International Éves Jelentése bemutatja, hogy az elmúlt évtizedek mérgező politikai légköre miatt kialakult egyenlőtlenségek hogyan hagyták magukra az etnikai kisebbségeket, menekülteket, időseket és nőket – ezeket a társadalmi csoportokat az általánosnál is jóval súlyosabban érintette a járvány.

A COVID számos országban sokat rontott a nyomorúságos táborokba zárva élő, a legalapvetőbb szolgáltatásoktól is elzárt menekültek, menedékkérők és migránsok helyzetén. Uganda (Afrika legnagyobb menekülteket befogadó országában 1,4 millió menekült él) azonnal lezárta a határait a járvány kezdetén, és még a menekültekkel, menedékkérőkkel szemben sem tett kivételt. Emiatt több mint 10,000 ember rekedt a Kongói Demokratikus Köztársasággal közös határon.

A jelentés szerint 2020-ban nőtt a nemi alapú és kapcsolati erőszak aránya, a lezárások miatt pedig a nők és az LMBTI emberek jóval kevesebb segítségre számíthattak.

A járvány első soraiban küzdő egészségügyi dolgozók és az informális szektor dolgozói szenvedték meg legjobban a szándékosan lezüllesztett egészségügyi és szociális ellátórendszerek hiányosságait.

A jelentés szomorú képest fest azokról a vezetőkről is, akiknek a járvánnyal kapcsolatos intézkedései az opportunizmustól egészen az emberi jogok teljes semmibevételéig terjedtek.

Az Amnesty International szerint több példát is lehet látni arra, hogy a koronavírusról szóló beszéd lett bűncselekmény. Magyarországon Orbán Viktor kormánytöbbsége módosította a Büntető törvénykönyvet, hogy akár 5 évre is börtönbe lehessen zárni azokat, akik veszélyhelyzet idején a járvánnyal kapcsolatos rémhírt terjesztenek. A homályos és nehezen értelmezhető szabály könnyen öncenzúrához, és ahogyan több esetben elő is fordult, a véleménynyilvánításhoz való jog sérelméhez vezetett.

Az Öböl-menti országok, Bahrein, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek hatóságai a járványt ürügyként használták fel arra, hogy tovább korlátozzák az emberek szólásszabadságát, többek között a kormányt kritizáló közösségi média posztok miatt indítottak eljárásokat, azzal a felkiáltással, hogy azok álhírek.

Miközben a sajtó és a közvélemény a világjárvánnyal volt elfoglalva, az országok vezetői igyekeztek leszámolni a kritikusaikkal és más jogsértéseket követtek el. Indiában Narendra Modi tovább folytatta az aktivisták elleni megtorló hadjáratát, razziákat és házkutatásokat vezényelt ellenük. Eközben a kínai elnök, Hszi Csin-ping és a kínai kormány tovább folytatta az ujgurok és más muszlim kisebbségek üldözését Hszincsiang tartományban, és az új nemzetbiztonsági törvénnyel legitimálta Hongkong politikai elnyomását.

A tehetős országok vezetői, köztük a korábbi amerikai elnök Donald Trump megkerülve a nemzetközi együttműködést, felvásárolták a világ vakcina készletének jelentős részét, ezzel elvágva a szegényebb országokat az oltások beszerzésétől. A gazdagabb országok nem kényszerítették ki a gyógyszergyártó cégeknél, hogy tudásukat közös kinccsé tegyék, ezzel is növelve az elérhető vakcinák mennyiségét és a minél szélesebb globális ellátottságot.

A kínai kormány elhallgattatta és üldözte azokat az egészségügyi dolgozókat és újságírókat, akik a járvány korai szakaszában igyekeztek felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyre.

A jogkorlátozó intézkedések rengeteg embert vettek rá, hogy csatlakozzanak az olyan rendszerszintű változásokat követelő mozgalmakhoz, mint a Black Lives Matter Amerikában vagy az #End SARS Nigériában, és a tüntetések olyan új, kreatív formái jelentek meg, mint az online klímasztrájkok.

Az Éves Jelentés számos fontos emberi jogi győzelemről is beszámol 2020-ból, elsősorban a nemi alapú erőszak területén. Fontos jogszabályok születtek a nők elleni erőszak visszaszorítására Kuvaitban, Dél-Koreában és Szudánban, illetve dekriminalizálták az abortuszt Argentínában, Észak-Írországban és Dél-Koreában.

Hozzászólások