Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az egyik legfenyegetőbb egészségügyi probléma a világon. Akkor lép fel. amikor a mikrobák (baktériumok, vírusok, élősködők és gombák) ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelték őket, és a terápiáknak emiatt csökken vagy egyenesen megszűnik a hatékonyságuk.

Az antimikrobiális szerek (antibiotikumok, vírus- és gombaölők) túlzottan gyakori vagy nem elég körültekintő használata világszerte felgyorsította az AMR terjedését. Ökölszabályként elmondható: minél szélesebb és gyakoribb egy antibiotikum alkalmazása, annál nagyobb arányban vannak jelen multirezisztens (a gyógyszeres kezelésnek ellenálló) baktériumok.

Egyre több halálesetért felelős

A The Lancet brit orvosi folyóiratban 2022-ben publikált cikk az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő halálesetek számát világszerte évi közel ötmillióra becsülte, ami sürgős beavatkozás nélkül 2050-re tízmillióra nőhet. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban 2016 és 2019 között az AMR-rel összefüggésbe hozható regisztrált halálesetek száma 30 ezerről több mint 38 ezerre nőtt.

Mikroszkopikus felvétel a kórházakban terjedő makacs baktériumról, a multirezisztens Staphylococcus Aureusról.

NIAID/BSIP/picturealliance

Bár az adatfelvétel minősége nem minden országban ugyanolyan, és lehet némi látencia, az adatok magukért beszélnek. Szinte minden baktérium-antibiotikum-kombinációra igaz, hogy jelentősen növekszik az EU-ban a fertőzések és a fertőzésre visszavezethető halálesetek száma. Ez utóbbiak közel 40 százalékát olyan rezisztens baktériumok okozzák, melyek a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal szemben is ellenállóak. Az adatok szerint a halálesetek több mint hetven százaléka a kórházi ellátáshoz köthető.

„Magyarországon speciális a helyzet: itt a kórházi adatok nemzetközi összehasonlításban is alacsony antibiotikum-fogyasztást mutatnak, mégis magas az antibiotikum-rezisztencia – mondta Ludwig Endre infektológus professzor. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézete korábbi tudományos igazgatója szerint ennek alapvetően két oka van. Egyrészt azt a keveset, amit használunk, nem alkalmazzuk szakszerűen. Például Magyarországon arányaiban túl sok széles spektrumú antibiotikum fogy a célzottabban használható, szűk spektrumú antibiotikumokkal szemben. Ez összefügg az orvosok gyógyszerelési szokásaival, de azzal is, hogy kevés mikrobiológiai vizsgálat történik. A másik ok a hatékony infekciókontroll hiánya.“

Harc a szuperbaktériumok ellen

A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemnek lényegében három fő eleme van: a megfelelő antibiotikumok kiválasztása és helyes alkalmazása, az egészségügyi ellátás újraszervezése és folyamatos infekciókontroll, valamint új gyógyszerek fejlesztése és elterjesztése.

A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemben kiemelten fontos az antibiotikumok túlhasználatának csökkentése. Az EU-ban egységes elv mentén kezelik a humán- és az állategészségügyi, valamint a környezeti szempontokat. Az Európai Gazdasági Térségben az antimikrobiális szerek mintegy kétharmadát az élelmiszer-termelési célú állattenyésztésben használják fel. Míg 2011 és 2016 között húsz százalékkal csökkent az ilyen szerek állatgyógyászati célú értékesítése, a humán egészségügyben a csökkenés kisebb mértékű, és országonként is nagy a szórás, írja egy 2019-es európai számvevőszéki jelentés.

Francia állatvédő csoport tiltakozása a nyúlfarmokon uralkodó rossz körülmények, például az antibiotikumok és gyógyszerek túlzott használata ellen.

AFP / Jacques Demarthon

A holland székhelyű civil szervezet, az Access to Medicine Foundation részt vesz abban a szemléletformáló munkában, amely a gyógyszeripari cégeket és az orvosokat is a helyes antibiotikum-használatra ösztönzi. Ahogy utalt rá, a gyógyszercégeknek az üzleti érdekeivel alapvetően szembemegy, hogy kevesebbet értékesítsenek. Ugyanakkor van néhány jó gyakorlat, amely vállalati oldalról indult: a Pfizer amerikai gyógyszeripari nagyvállalat például egy szabadon hozzáférhető nyilvántartásban tette közzé AMR-rel kapcsolatos belső monitorvizsgálatainak a nyers adatait.

Nem lehet kampányszerűen megoldani

A kórházakban a legnagyobb gond a fertőzések megelőzésének és legyőzésének a megszervezése (kézhigiénia, diagnosztikai tesztelések, betegek elkülönítése, takarítás stb). Egyértelműen igazolható, hogy ahol kevesebb a személyzet, ott megnő a fertőzéskockázat – a Direkt36 oknyomozó portál Semmelweiss Projektje részletesen feltárta, milyen hiányosságok vezetnek ahhoz, hogy a magyar kórházakban elszaporodtak a kórházi fertőzések. Nagyon hasonló problémák egyébként az EU más országaiban is felbukkannak.

AFP / Romain Perrocheau

„Én 30 éve foglalkozom antibiotikum-rezisztenciával. Ez nem olyan, amit kampányszerűen meg lehetne oldani” – mondta Ludwig professzor, aki szerint folyamatosan kell ezen dolgozni, és alkalmazkodni olyan helyzetekhez, mint a Covid-járvány, amikor ugrásszerűen megnőtt a majdhogynem kezelhetetlen multirezisztens baktériumok száma.

„Azt látni kell, hogy mindez összefügg az egészségügy általános fejlettségével, az infrastruktúra minőségével és a szakszemélyzet képzettségével és létszámával. Például el kellene tudni különíteni a fertőzött betegeket, ahova külön személyzet kellene. Az sem segít, hogy a betegeket sokszor ide-oda szállítják. Szükség lenne az ápolók és az orvosok folyamatos képzésére, a munkájuk során a szabályok szorosabb ellenőrzésére, a beidegződéseik átállítására. Tudomásom szerinti terv a mikrobiológiai leleteken szerepelő antibiotikumok listájának szűkítése (selective reporting), ami segitséget ad az orvosnak a helyes antibiotikum kiválasztásában. És akkor hosszú távon előbbre lehetne lépni.”

Már csak nagyon kevés gyógyszergyártó cég kutatási részlege invesztál új antibiotikumok kifejlesztésébe.

IsmaelDiallo/MSF

Túl gyorsan válnak rezisztenssé

Nem elhanyagolható probléma, hogy a gyártók lényegében az 1980-as évek vége óta nem jöttek elő új típusú antibiotikumokkal, és az üzleti környezet új gyógyszerek fejlesztéséhez sem túl kedvező. A nagy gyógyszeripari vállalatok egyre inkább visszavesznek az antibiotikumfejlesztésből- és forgalmazásból, mivel a kutatási és marketingköltségek rendkívül magasak ahhoz képest, hogy mekkora nyereséget tudnak ezeken a gyógyszereken realizálni. Az Access to Medicine Foundation-nek (Hozzáférést a Gyógyszerekhez Alapítvány) az egyik célkitűzése, hogy rávegye a gyógyszeripari szereplőket, ne hagyjanak fel a még hatékony antibiotikumok forgalmazásával, és legyenek aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Ludwig Endre szerint új gyógyszerek fejlesztésére, valódi áttörésre kevés az esély. A baktériumok gyorsabban válnak rezisztenssé, mint amennyi idő a klinikai kutatás és a forgalomba hozatal között eltelik. „Származékok, új kombinációk vannak, melyek hatékonyabbak, de nem látni egyelőre olyan megközelítéseket, melyek a rezisztencia problémáját megoldanák.”

A cikk „Az egyre nagyobb probléma az antibiotikumhiány világszerte” című Deutsche Welle-riport felhasználásával készült. Szerzők: Fabian Schmidt | Gudrun Heise. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket írta és szerkesztette Bogár Zsolt.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.