szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Negyvenöt évvel az után, hogy először körülírták a tüneteket, betegségnek minősítették a kiégést. Csak a munkahelyi kiégés számít annak, az élet többi területéhez kapcsolódva nem lehet így diagnosztizálni.

Hivatalosan is felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe – egyszerűbben megfogalmazva mostantól betegségnek számít a kiégés. A CNN tudósítása szerint három tünettel határozzák meg a kiégést:

  • fáradtság és fizikai kimerülés,
  • negatív érzések a munkával kapcsolatban, mentális eltávolodás a munkától,
  • lecsökkent hatékonyság a munkában.

Azt azért hozzátették: mielőtt az orvos kiégéssel diagnosztizálja a betegét, ki kell zárnia olyan betegségeket, mint a szorongás vagy az alkalmazkodási zavarok. Az élet más feladataival kapcsolatban orvosilag nem lehet kiégésről beszélni ez után sem, csakis a munkához vagy a munkahelyi környezethez kapcsolódva lehet ilyen diagnózist felállítani.

A kiégéssel korábban cikksorozatban foglalkoztunk. Először még az 1970-es években írta le Herbert Freudenberger amerikai pszichológus. Kezdetben úgy gondolták, csak a menedzsereket sújtja, de azóta kiderült, hogy leginkább azokat veszélyezteti, akik a munkájukból kifolyólag fokozottabb érzelmi stressznek vannak kitéve, nagyobb empátiára van szükségük, és jellemzően valamilyen humán vagy segítő területen dolgoznak. Megkérdeztünk pszichológust is, aki azt elemezte, hogyan hat a munkahelyi kiégés az élet többi részére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Czeglédi Fanni Élet+Stílus

Belebetegszünk a munkába, és észre sem vesszük

Aligha van, aki vitatja, hogy egyre nehezebb egyszerre helyt állni otthon és a munkahelyen: a legtöbb munkavállaló vagy hullafáradtan esik haza a munkából, vagy hazaviszi a munkát, otthon pedig soha nincsen jelen. Pedig ha felborul az egyensúly, az hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet. Miért becsüljük alá a túl sok munka, a rossz munkahelyi hangulat káros hatásait? És mi történik, ha hazavisszük a stresszt?

Sándor Anna Élet+Stílus

Lendületből letargia: alattomosan támad a kiégés

Van a fokozott külső-belső elvárásnak egy olyan szintje, amely összeroppantja az embert. És miközben a kor, amelyben élünk, mind nagyobb teljesítményt követel, egyre többen küzdenek kiégéssel. A csapda az, hogy gyakran éppen azokat a hivatásuk iránt elkötelezett embereket sújtja, akik a legnehezebben vagy a legkésőbb ismerik fel, hogy kiégtek. Az ilyen emberek ugyanis nem nagyon tudnak úgy gondolni magukra, mint akik "megtörhetőek", ezért csak küzdenek tovább a fokozódó nyomással, hiszen "meg tudják csinálni". A kiégés szerencsére megelőzhető, illetve kezelhető állapot, amennyiben tudatosítjuk, hogy létező veszélyként leselkedik ránk.