Érdekes összeállítást közölt a – mégha felemásra is sikerült – nyári idegenforgalmi szezon végén az Európa Pont blog. Az Eurostat adatai alapján azt gyűjtötték össze, hogy mennyire népszerű Európában a sátorozás, hol van a legnagyobb arányban kempingezésre alkalmas és népszerű hely. Ezt egészítettük ki néhány saját élménnyel és információval.

Így néz ki az ideális kempingezés. (Fotó: pineacresresort.com)

A koronavírus-járvány alaposan megbolygatta a turizmust, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt a szezont tönkre is tette. Az első hullám lecsengése és az azzal kapcsolatos enyhítések jól modellezhető lehetőséget adtak arra, hogy a második hullám megkezdődjön és arányait tekintve jó eséllyel meghaladja a tavaszi járvány méreteit. A társas kapcsolatok részbeni visszaállítása, az érintkezések számának sokszorozódása ismét beindította a vírus terjedését. Ebben a helyzetben – bár a határok többé-kevésbé nyitottak voltak – mégis a legtöbben lemondtak a hagyományos nyaralási formákról és inkább a belföldi pihenést részesítették előnyben. Csapás volt ez a légitársaságoknak, utazási irodáknak, ugyanakkor azt nem lehet mondani, hogy akik nyaralni akartak volna, azok is inkább otthon maradtak.

Ez pedig a kevésbé ideális (Fotó: nomadali.blogspot.com)

Érvek és ellenérvek

Ebben a helyzetben kifejezetten jó ötletnek tűnik a kempingezés, ahol az ember ugyanúgy felkereshet idegen tájakat, hozzájuthat kulturális élményekhez, élvezheti a szabadságot és a természetet. Közben – bár találkozik emberekkel – mégsem kell egy szálloda éttemében több száz idegennel összezsúfolódva fogyasztani a víruskoktélt. Cserébe szembe kell nézni azzal, hogy nomádak a körülmények: nincs fürdőszoba, saját wc, kényelmes ágy, hűtőszerkrény és mosógép, konyhapult és lehet, hogy – horribile dictu – wifi sincs. Az eső azonban bármikor eleredhet és a sátor kívül-belül sártengerré változhat, a sör melletti tévébámulás is csak félig opció, mert valószínűleg tévé sem lesz. A főzés komoly program, fát kell gyűjteni, tüzet rakni és várni, míg a bográcsban elkészül az ebéd, este pedig eljön a szalonnasütés ideje, aminek az az ára, hogy mindenki teljesen füstszagú lesz. (Közben előkerül a gitár, satöbbi, satöbbi.) Vagyis, a kempingezésnek vannak kihívásai, az is igaz ugyanakkor – és erre később példákat is hozunk -, hogy manapság már a sátorozást is lehet luxuskörülmények között művelni. Azt is figyelembe kell venni, hogy manapság egy új sátor felállítása már nem igényel órákig tartó családi vesződést, veszekedést. A matracok is jóval modernebbek és stapabíróbbak, és utánfutó sem kell a kempingcucchoz, mert lényegesen kisebb helyen elférnek, mint pár évtizeddel ezelőtt.

Kemping híján csak Máltán nem lehet sátorozni. Legalábbis legálisan (Forrás: Európa Pont blog)

23 ezer kemping közül lehet választani

Idei sátras összesítést természetesen még nincs, de tavalyi már van. 2019-ben több mint 360 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták Európa kempingjeiben. Az unió területén több mint 23 ezer olyan hely van, ahol sátorozni lehet, vagy pedig lakókocsival, utazóautóval lehet parkolni. Az összes európai kemping 70 százaléka négy állam területén található. Franciaországban van a 35, Németországban a 13, Hollandiában a 12 és Olaszországban a 10 százalékuk.

Ha a régiókat nézzük, akkor Franciaországban a Pireneusok és a Földközi-tenger közötti régióban a vendégéjszakák több mint fele sátorozás volt. Szintén nagyon magas a kempingezők aránya a Loire-régióban, Bretagne és Aquitania térségében. Általában véve népszerű a mediterrán térség és talán meglepő módon sokan sátoroznak a skandináv régióban, ahol azért egy nyári hajnal eléggé hűvös tud lenni.

Kelet- és Közép-Európában azonban nem túl népszerű a kempingezés, itt a vendégéjszakák 5 százalékánál is kevesebbet töltik sátorban a turisták. Egyetlen kivétel van, a Balaton, ahol ez az arány 16 százalék.

Máltán nem érdemes próbálkozni

Az infografikából is kiderül, hogy a legkisebb tagállamban, Luxemburgban a legnépszerűbb a kempingezés, a vendégéjszakák egyharmada köthető ehhez a nyaralási formához. Nem sokkal marad el ettől az aránytól Dánia (32%), Franciaország (29%) és Svédország (27%). Magyarországon ez az adat hat százalék, és sok országban szinte nem létezik a sátorozás. Ide tartozik például a volt szocialista országok közül Lengyelország, Románia és Bulgária is, holott az embernek olyan emlékei vannak, hogy harminc éve még ezekben az országokban nagyon népszerű – és persze olcsó – volt a sátorozás. A szokások azonban megváltozhattak. Magyarországon egyébként tavaly hivatalosan 232 kemping működött. Cipruson és Máltán tulajdonképpen nem létezik a sátorozás. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy Cipruson két kemping van, Máltán pedig egy sincs.

Ez is kemping, csak egy kicsit jobb. És persze drágább (Fotó: www.adventure-valley.be)

Alternatív módszerek

Vannak a kempingezésnek új formái is. Ezek közül kettőt mutatunk be. Az egyik a világszerte egyre elterjedtebb “glamping”. A szó a “glamour” és a “camping” szavak összevonásából alakult ki és luxuskempingnek fordíthatjuk. Valóban, a glamping megőrzi a természetközeliséget, ugyanakkor szolgáltatásait tekintve közelíti, de akár meg is haladja egy öt csillagos szálloda kínálatát. Az árak azonban elmaradnak ettől. Példának vettünk egy belga glampinget, az Ardennek egy közkedvelt kirándulóhelyén, ahol számos szórakozási forma nagyon könnyen elérhető. Ha most foglalnánk október elejére egy hétvégére egy minden igényt kielégitő sátrat, akkor a fák koronája fölött egy kicsivel gyönyörködhetnénk egy nyugágyból a kilátásban, rozét kortyolgatva, péntektől vasárnapig négy személy részére 600 euróért.

A "Rendkívüli táborozás". Hát nem romantikus? (Fotó: buitengewoonkamperen.be)

Egy másik példát is találtunk, amit “Buitengewoonen kamperen” néven ismernek Belgium holland nyelvű részén, Flandriában. A “Rendkívüli táborozás” lényege, hogy olyan helyeken állítanak fel sátrakat, ahol egyébként nem lehet kempingezni. Ezek természetvédelmi területek, erdőkkel, kastélyokkal, tavakkal, dombokkal, esetleg tehenekkel és bárányokkal tarkított területeken, ahol ellenőrzött körülmények között, a természet épségét és szépségét megőrizve és élvezve lehet pihenni. A zuhanyzó és a wc természetesen közös és fapados, de nagyon természetbarát. Az ára pedig egy őszi hétvégére négy személy részére (két felnőtt, két gyerek) 100-120 euró.

Az előbbieken túl minden bizonnyal számos egyéb kempingezési forma és lehetőség létezik, ezeket örömmel várjuk FB-oldalunkon kommentben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!