A DK a magyar kormányt, a Fidesz meg a DK-t és a Momentumot panaszolta be Brüsszelben, miközben Magyarország megzsarolta az egész EU-t. A magyar parlament nem adja hozzájárulását az uniós koronavírus-mentőcsomaghoz, amíg a jogállamisági feltételrendszer kérdése nem tisztázott.

Feljelentőpárbaj kezdődött

A Demokratikus Koalíció EP-delegációja bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében, mert álláspontjuk szerint

Az Unió nem nézheti tétlenül a SzFE függetlenségének megszűnését.

Attól is tartanak, hogy ha az EU hallgat vagy gyengének bizonyul ebben a kérdésben, akkor mások is követni fogják ezt a példát. Nem sokkal később azonban a Bizottság egyik szóvivője lehűtötte a kedélyeket. Christian Wigand a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kultúra területe nemzeti hatáskör, az Európai Bizottságnak nincs lehetősége eljárást folytatni. Azt is hozzátette, hogy az uniós jog is ismeri és elismeri a művészetek és a tudomány szabadságát és az Európai Bizottság is kiáll az akadémiai intézmények önállósága mellett.

Pár óra múlva pedig a Fidesz közölte, hogy levélben fordultak az európai szocialisták és a liberálisok EP frakcióvezetőjéhez "az antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tevő Bíró László jelölésének ügyében". Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője és Szájer József, a képviselőcsoport elnöke írta alá a levelet, amelyben többek között kijelentik:

meggyőződésük szerint egy nyíltan rasszista és xenofób jelölt támogatása legitimálja a gyűlöletbeszédet, táplálja a rasszizmust és az antiszemitizmust a közbeszédben.

A levélírók szerint Bíró támogatása az S&D és Renew frakciókhoz tartozó pártok részéről (A DK a szociáldemokrata, a Momentum pedig a liberális Renew képviselőcsoport tagja) fenyegetést jelent Európa valamennyi zsidó és roma polgára számára.

A Fidesz levele.

A magyar vétó árnyéka ismét megjelent

A legnagyobb visszhangot mégsem a fenti esetek okozták, hanem a költségvetési tárgyalásokról kiszivárgó magyar álláspont. A Politico információi szerint - amelyek EP-képviselőktől származnak -

a magyar kormány egyértelművé tette, hogy nem fogják támogatni a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alap beindítását, amíg nem tisztázódik, pontosan hogyan kapcsolódik a jogállamisági feltételrendszer a kifizetésekhez.

Technikailag mindezt úgy hajtaná végre Magyarország, hogy a magyar parlament megtagadja a hozzájárulását ahhoz, hogy a magyar kormány garanciát adjon az uniós hitelfelvételre, amíg a jogállamisági kritériumról szóló jogszabály meg nem születik. Ezt júliusban valamennyi állam- és kormányfő vállalta országa nevében, enélkül azonban nem lehetséges a források lehívása. A tervek szerint már január 1-jétől a kormányok szeretnék használni ezeket a pénzeket, több tagállamban ez valószínűleg fontosabb szempont lesz, mint a jogállami vita. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a júliusi EU-csúcson már elérte, hogy a jogállamisági kritérium gyengébb legyen a tervezettnél. Ám a múlt héten több európai parlamenti frakció jelezte, nem bólintanak rá az uniós költségvetésre, ha nem erősödik a jogállamiság és a költségvetési kifizetések közti kapcsolat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!