szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.

Az európai állam- és kormányfők kényelmesen meglettek volna a következő hétéves büdzséről, illetve a koronavírus utáni helyreállítási alapról nyáron kialkudott feltételekkel. A pénzekről ötnapos alku után született meg a döntés: több mint ezermilliárd euró a 2021–2027 közötti költségvetésre és 750 milliárd euró az újjáépítési alapra. Ez utóbbi a fontosabb elem, mert sürgős szüksége van a pénzre azoknak a gazdaságoknak, amelyek vírus okozta kárairól még csak a járvány első hulláma utáni képünk létezett júliusban. A mostani részleges lezárások újabb gazdasági károkat okoznak, és nem tudjuk, hogy ez az állapot meddig fog tartani, szóval a pénz nagyon kell.

  • Napirenden a jogállamiság

A nyári alku része volt a jogállamisági mechanizmus – amelyet volt, aki nem is így hívott – lassú és nehézkes eljárással, korlátozott alkalmazhatósággal. Orbán Viktor például nem úgy hívta, és örvendett, hogy sikerült megúsznia – hiszen a parlamenttől erre kapott mandátumot a tárgyalás előtt.

Tényleg letarolta Orbán Brüsszelt? Vagy valójában szégyenkeznie kell?

A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.

Pár hétig még folyt a vita arról, hogyan is kell ezt értelmezni, aztán nyugvópontra jutottunk, mindenki elment nyaralni.

Az Európai Parlament azonban hamarabb jött vissza a vakációról, mint a többiek. És belekezdett egy olyan játékba, amelyről nagyon sokan gondolták azt, hogy egy ideig keménykednek az EP-ben, aztán vége lesz. Nem mennek el a falig. Nem így történt, a Parlament ragaszkodott a keményebb jogállami feltételekhez, és közölte, egyébként nem szavazza meg a költségvetést, nem lesz pénz. Elmentek a falig, a tagállamok pedig engedtek, legalábbis a túlnyomó többségük. Mert jött Orbán Viktor, aki viszont nem a kompromisszumok híve, szerinte nem ebben egyeztek meg nyáron. Orbán már szeptemberben is belengette a vétót, csak más szavakkal. De azt gondolták róla a többiek (mármint a tagállamok), hogy nem megy el a falig. Megint tévedtek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!