Az Elios Zrt. több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezte el. A munkával kapcsolatban azonban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, illetve felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. Mivel a korszerűsítéshez uniós forrásokat is igénybe vettek, az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) is nyomozást indított. Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a jelentést. Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felősségrevonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig a magyar kormány lemondott, mert nem nyújtott be ezekre a tételekre számlát.

A közvilágítási projekt egyik érintettje volt a Pest megyei Gyál, ahonnan egy civil aktivista az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozással, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Az érintett ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez és kérte ennek az OLAF-döntésnek a hatályon kívül helyezését.

Az uniós bíróság megállapította, hogy főszabály szerint az OLAF valóban joggal hivatkozhat arra, hogy az adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Ugyanakkor a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok – jogsértés hiányában – nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben. Márpedig ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást. Előtérbe kerül viszont ezzel párhuzamosan az uniós intézmények munkájának átláthatósága. A Törvényszék tehát megállapította, hogy az OLAF tévesen alkalmazta a hozzáférés iránti kérelem elutasítását, az erre vonatkozó döntést megsemmisítették, az OLAF-nak pedig ki kell adnia az iratokat.

Ez azonban még várathat magára. A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.