Szijjártó szerint radikális változásra van szükség az EU Közel-Kelet- és Afrika-politikájában. Különben

ezeken az területeken az Unió teljesen el fog jelentéktelenedni

– fogalmazta meg aggodalmát a miniszter Brüsszelben. Ennek érdekében feladatokat, célkitűzéseket jelölt meg, melyek a következők:

• Mindazoknak, akiknek valamilyen oknál fogva el hagyniuk Szíriát vagy Líbiát, tegyük lehetővé a visszatérésüket.
• Meg kell akadályozni az újabb kiáramlásokat, migrációs hullámokat.
• A határvédelem terén kell ennek a két országnak segítséget nyújtani, hogy ne válhassanak tranzitországgá.

Szijjártó azt is elmondta, hogy a brüsszeli migrációs politika továbbra is a bevándorlás ösztönzéséről szól. Ismét megemlítette az úgynevezett Cotonoui megállapodás meghosszabbítást, amely 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal fennálló együttműködési szerződés. Szijjártó szerint ez a megállapodás is a migrációt kívánja elősegíteni. A Cotonoui megállapodásnak egyébként számos fejezete van, amely felöleli, a kereskedelmi, gazdasági, fejlesztési, egészségügyi oktatási és kulturális területeket is. Ugyancsak szerepel benne az illegális migráció, a felek arra vállalnak benne kötelezettséget, hogy az illegális bevándorlókat kölcsönösen visszafogadják. A miniszter szavaiból kiderült, hogy Magyarország ezt a szerződést – benne az illegális migráció elleni küzdelemre vonatkozó résszel – elutasítja.

Ami közép-kelet-európai biztonságot illeti, Szijjártó kijelentette, hogy

nem akarunk újabb hidegháborút, és újabb hidegháborús hangulatot sem.

Sőt, azt is hozzátette, hogy kizárólag a tárgyalásos rendezést, a diplomáciai csatornák kihasználását támogatja Magyarország és

mindent elutasítunk, ami élezi a helyzetet, mindenfajta provokációt nehezményezünk.

Ehhez képest – mint utólag kiderült – a magyar külügyminiszter –, aki nemrégiben orosz kollégájától átvette a Barátságért kitüntetést – is megszavazott egy olyan állásfoglalást, amely könnyen felfogható a helyzet élezésének. (Mivel külügyi kérdésekben csak egyhangú döntést lehet hozni, Magyarország támogatása nélkül nem lehet ilyen dokumentumot elfogadni.) Többek között ez szerepel a szövegben:

a Tanács elítéli Oroszország folyamatos agresszív fellépéseit és fenyegetéseit Ukrajnával szemben, és felszólítja Oroszországot, hogy enyhítse az eszkalációt, tartsa be a nemzetközi jogot, és vegyen részt konstruktív párbeszédben a létrehozott nemzetközi mechanizmusokon keresztül.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország egyelőre nem tervezi, hogy hazahívja az Ukrajnában akkreditált diplomatákat. Ez megegyezik az uniós állásponttal is, mint azt Josep Borrell külügyi főképviselő elmondta a tanácskozás előtt. Vagyis az uniós diplomaták is az állomáshelyükön maradnak, bár Borrell hozzátette, hogy ezzel ellentétes döntést akkor hoznak, ha az amerikai diplomácia olyan információkat közöl, amelyeket ezt megalapozzák. Az EU-s külügyminiszterek hétfőn délután tárgyalnak amerikai kollégájukkal, Antony Blinkennel.

Szintén a hétfői nap fejleménye, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, nagyszabású segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Az 1,2 milliárd eurós sürgősségi pénzügyi támogatási csomag célja, hogy segítsen Ukrajnának abban, hogy “kielégítse a konfliktus miatti finanszírozási igényeit”. A javaslatot még el kell fogadni az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is, ezt követően azonban már az összeg felé, 600 millió eurót át is utalják. Von der Leyen azt is elmondta, hogy idén az EU majdnem megduplázza az Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatást, vagyis további 120 millió eurót különítenek el erre a célra. Ez a támogatás megerősíti Ukrajna államépítési és ellenálló-képességi erőfeszítéseit.

Ukrajna szabad és szuverén ország. Saját döntéseket hoz. Az EU továbbra is kiáll mellette

– jelentette ki Von der Leyen. 2014 óta az EU és az európai pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást és kölcsönt utaltak ki Ukrajnának.

It will help Ukraine now, to address financing needs due to the conflict & support the country’s resilience-building efforts.⁰
It consists of:

1. New macro-financial assistance package of €1.2 billion

2. Doubling of bilateral assistance this year, with another €120 million pic.twitter.com/N6lzD6Izj8

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) January 24, 2022