Az uniós tagállamok 2020 végén döntöttek arról, hogy ha egy tagállamban az EU pénzügyi érdekeit a jogállamisági szabályok megsértése révén veszélybe sodorják, akkor ettől az országtól meg lehet vonni az EU pénzügyi támogatását, illetve fel lehet függeszteni, vagy csökkenteni lehet a kifizetéseket. A jogszabályt heteken keresztül blokkolta a magyar és a lengyel kormány, veszélybe sodorva a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap elfogadását. Végül a vétófenyegetést visszavonták, cserébe a tagállamok elismerték a két kormány azon nyilvánvaló jogát, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak.

Ez tavaly márciusban meg is történt, a Bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet. A decemberben ismertetett (az EU Bíróság ügyeinél szinte valamennyi alkalommal irányadónak tekinthető) főtanácsnoki vélemény egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a keresetet el kell utasítani,

a vitatott jogszabály mindenben megfelel az uniós jognak.

Közben a magyar és a lengyel kormánynak már levelet küldött az Európai Bizottság, amelyben a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva kérdéseket tettek fel, illetve kifogásokat fogalmaztak meg. Formailag ez nem tekinthető a eljárás megindításának, aminek azért van szerepe, mert az Európai Bizottság vállalta, hogy a bírósági döntésig nem élesíti a jogszabályt. Ugyanakkor egyértelműen arról van szó, hogy Brüsszelben megtörtént az eljárás előkészítése és csak arra várnak, hogy a bíróság is zöld utat adjon és kétség ne férjen az eljárás jogszerűségéhez.

Az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy az ítélet teljes tanácsban hozza meg az Európai Bíróság, ami azt jelenti, hogy valamennyi, tehát mind a 27 bíró részt vesz a döntésben.