A 27-ek - a szokásoknak megfelelően - először az Európai Parlament elnökével tárgyaltak. Roberta Metsola a megbeszélés után azt mondta, hogy Ukrajnának Európára mint az otthonára kell tekintenie és hangsúlyozta a vezetőknek, hogy az EP üdvözölte az ukrán uniós tagsági kérelmet. Metsola szerint nagy hiba lenne, ha az ezzel kapcsolatos elkötelezettség “nem derülne ki a mai este során”.

Egy kérdésre válaszolva az EP elnöke megjegyezte, hogy a háború nem árnyékolta be a jogállamisági harcot, mert az uniós törvényhozás „mindig is erősen kitartott a jogállamiság mellett, és ezután is ezt fogja tenni”. 

Különösen bizalmas témák esetén még szigorúbb biztonsági intézkedéseket alkalmaznak a csúcstalálkozókon. Így volt ez akkor is, amikor Joe Biden részvételével tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők az ukrajnai helyzetről. Annak érdekében, hogy minimálisra - ha lehet, nullára - csökkentsék a biztonsági kockázatokat, erre az időre az állam- és kormányfők sem vihették be a tárgyalóterembe a mobiltelefonjaikat, s ugyanez vonatkozott természetesen valamennyi, a tagállami vezetők kíséretében lévő tanácsadókra is, akiknek szintén minimálisra csökkentették a számát.

Az amerikai elnök jelenléte egyáltalán nem megszokott az uniós csúcsokon, sőt! A krónikások szerint eddig egyetlen egyszer volt hasonló eset, amikor George W. Bush a 2001-es göteborgi találkozó vendége volt. Ugyanakkor az orosz elnökök sokkal gyakrabban vettek részt EU-csúcsokon. 1994-ben  Borisz Jelcin Korfun, a most kiátkozott Vlagyimir Putyin pedig 2001-ben Stockholmban, 2006-ban pedig a finnországi Lahti-ban is EU-csúcs résztvevő volt.

Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélés órákat késett és végül a tervezettnek megfelelően másfél-két óráig tartott. Ezt követően az Európai Tanács elnöke, az egyébként posztjában további két és fél évre megerősített Charles Michel közleményben foglalta össze az eszmecsere részleteit. Eszerint megvizsgálták az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett szankciókat és megegyeztek abban, hogy “készek további intézkedések elfogadására és a szankciók megkerülésére irányuló kísérletek leállítására”. Megvitatták a sürgős tennivalókat és kifejezték elkötelezettségüket a humanitárius segítségnyújtás folytatása mellett.

Más témát is érintettek, mivel megvitatták az EU-USA együttműködés lehetőségeit az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása érdekében.

Joe Biden és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy meglehetősen részletes, sok témát felölelő közleményt is kiadott. Ebben kijelentették, hogy “az Egyesült Államok és az Európai Unió megerősítette és összehangolta szankciórendszerét, világszerte hasonló gondolkodású partnereinkkel együtt”. Sőt, azt is egyértelművé tették, hogy “az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen azon dolgoznak, hogy csökkentsék Oroszország azon képességét, hogy felhasználja fennmaradó nemzetközi tartalékait, beleértve az aranyat is, gazdasága támogatására és illegális háború finanszírozására”.