Becslések szerint globálisan nyolcból egy gyermek áldozata a szexuális erőszak valamely formájának online vagy a való életben, míg ehhez képest Európában ötből egy az arány. A bántalmazások legfőképpen a gyermekek bizalmi körén belül történnek, ami megnehezíti a gyermekek számára mind az esetek bejelentését, mind pedig azt, hogy feldolgozzák azokat. Az áldozatul esett gyermekek (az egytől a 18 évesig) 70–85 százaléka ismeri a bántalmazóját.

A bántalmazott gyermekek harmada soha senkinek nem beszél a történtekről, így a szóban forgó cselekmények jelentős részéről nem érkezik bejelentés. Emiatt nehézséget okoz a tényleges előfordulások mérése, az ismert esetek száma pedig csupán a jéghegy csúcsát jelenti.

Egy közelmúltbeli uniós jelentésből kiderül, hogy 2022-ben a gyermekek szexuális kizsákmányolásának 684 esetét azonosították, valamint 60 nyomozást folytattak le, amelyek 30 letartóztatást eredményeztek, illetve 40 áldozatot azonosítottak és részesítettek védelemben.

A gyermekek online védelme érdekében az új szabályok köteleznék az internetszolgáltatókat, hogy értékeljék, fennáll-e jelentős kockázata annak, hogy szolgáltatásaikkal visszaélnek a gyermekek online szexuális zaklatása céljából, és hogy gyermekeket csábítsanak el. A cégeknek intézkedéseket kell tenniük-e kockázatok mérséklésére. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a mérséklő intézkedések célirányosak, arányosak és hatékonyak legyenek, és a szolgáltatók dönthessenek arról, hogy melyiket alkalmazzák. Azt is szeretnék biztosítani, hogy a pornográf oldalak megfelelő életkor-ellenőrző rendszerrel, a gyermekek szexuális zaklatására szolgáló anyagok (CSAM) megjelölési mechanizmusával és a tartalom emberi moderálásával rendelkezzenek a jelentések feldolgozásához.

A tömeges megfigyelés vagy az internet általános megfigyelésének elkerülése érdekében a törvénytervezet lehetővé tenné az igazságügyi hatóságok számára, hogy végső megoldásként határidőre szóló végzést engedélyezzenek bármely CSAM felderítésére és eltávolítására vagy hozzáférésének letiltására, ha a mérséklő intézkedések nem hatékonyak.

Az elfogadott szövegben a képviselők kizárták a végpontok közötti titkosítást a felderítési parancsok hatálya alól, hogy garantálják, hogy a felhasználók kommunikációja biztonságos és bizalmas maradjon.

A törvény egy EU-s Gyermekvédelmi Központot hozna létre, amely segíti az új szabályok végrehajtását, és támogatja az internetszolgáltatókat a CSAM felderítésében. Összegyűjtené, szűrné és továbbítaná a CSAM-jelentéseket az illetékes nemzeti hatóságoknak és az Europolnak. A központ észlelési technológiákat fejlesztene a szolgáltatók számára, és adatbázist tartana fenn a nemzeti hatóságok által azonosított CSAM-kivonatokról és egyéb technikai mutatókról.

A központ a nemzeti hatóságokat is támogatná a gyermekek szexuális zaklatására vonatkozó új szabálykönyv betartatásában, vizsgálatokat folytatna le, és az érintett cégek világméretű forgalmának 6 százalékáig terjedő pénzbírságot is kiszabhat a szabályok be nem tartása esetén.

A tervek szerint hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a tagállamokkal, amelyek már kialakították a saját álláspontjukat, így várhatóan még ebben a jogalkotási ciklusban (a jövő évi EP-választások előtt) véglegesítik a jogszabályt.