Hosszú viták várhatóak a mostani kétnapos Európai Tanács ülésén, amelyen az EU állam- és kormányfői több stratégiai kérdést is meg fognak vitatni. Hogy mennyire hosszúak, azt jelzi, hogy a szokásos délutáni időpont helyett már délelőtt leül tárgyalni a tagállami vezetők csúcstestülete, és elképzelhetőnek tartják, hogy a megszokott péntek déli zárás is jóval későbbre húzódik majd.

A legfontosabb pontok az EU költségvetésének módosítása, Ukrajna támogatása és EU-csatlakozási folyamata. A témákban közös, hogy rendkívül sürgetőek, és hogy Orbán Viktor vétója mindet megakaszthatja. Röviden összefoglalva a következő a helyzet: az EU-nak módosítania kell a 2021-27 közötti hét éves költségvetését, hogy pénzt teremtsen egy új 50 milliárd eurós segélycsomagra Ukrajnának, a koronavírus utáni gazdaságélénkítő csomagra (Next Generation EU) felvett hitelek törlesztésére, és az EU migrációs reformjára, amihez plusz 15 milliárd euróra lenne szükség.

Nézzük tehát, hogy mi van az asztalon pontosan, és hogyan zsarolhat Orbán a kérdésben.

Ukrajna

Ukrajnával kapcsolatban két fontos pont van. Először is, a Tanács támogatná a csatlakozási tárgyalások megnyitását Moldovával és Ukrajnával. Ezt azonban Orbán és a Fidesz ellenzi. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője egy sajtóközleményben arról írt:

A bővítéspolitikának objektív, egységes feltételrendszeren és teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia. Ukrajna a Bizottság által szabott minimumfeltételeket – köztük a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását – sem teljesíti, tehát nem áll készen a tárgyaláskezdésre.

Tehát a hivatalos érv az, hogy az unió kettős mércét alkalmazna, ha engedné, hogy Ukrajna jelen állapotában csatlakozzon. Az Orbán-kormány tárgyalási pozíciója azonban még az EU-s diplomatáknak is zavaros. egy háttérbeszélgetésen arra a kérdésére, hogy mit akarhat elérni Orbán Viktor a tárgyalásokon, egy magas rangú EU-s tisztviselő a következőt reagálta:

Jó kérdés. Bárcsak tudnám. Tárgyalunk, egyeztetünk, ezt csináljuk most. Eleinte a kisebbségek helyzete volt a kérdés, most inkább a geopolitika.

Vita Ukrajna EU-tagságáról: Orbán szerint "nem babra megy a játék", de volt viccmesélés, putyinozás és brüsszelezés is

A kormánypártok ötlete az, hogy az Országgyűlés indítson "stratégiai vitát" az Európai Unió Ukrajna-politikájáról. Ez már a javaslat vitájával sikerült. A Fidesz szerint Ukrajna "a világ egyik legkorruptabb országa", de Orbán Viktor sem látja indokoltnak az ország gyors EU-tagságát, mert "nem babra megy a játék".

Mindenesetre a csúcstalálkozó kiszivárgott zárókövetkeztetés-tervezetében az olvasható, hogy a tagállamok eldöntötték: Ukrajnával és Moldovával megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A szerdai, szintén brüsszeli EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra érkező Kaja Kallas észt miniszterelnök ennyire nem biztos a végeredményben, mert így fogalmazott a magyar állásponttal kapcsolatban:

remélem, hogy a végén sikerül megállapodnunk, de jelenleg nem vagyok ennyire optimista ebben a tekintetben.

Hasonlóan nehéz a helyzet a másik nagy, Ukrajnát érintő kérdéssel kapcsolatban, az 50 milliárd eurós segélycsomag megszavazásában. Itt szintén keresztbe tehet Orbán, aki egyelőre ennek megszavazására sem mutat nyitottságot. Ez a csomag része a költségvetés módosításának, tehát szintén teljes egyetértést igénylő elem.

A költségvetés módosítása

Térjünk is át a költségvetés módosítására. Azt az előző csúcs óta tudjuk, hogy Orbán Viktor nem támogatja a költségvetés bővítését, és a magyar kormányfő álláspontja az elmúlt hónapokban sem változott. Márpedig a költségvetés módosításához minden tagállam teljes egyetértésére van szükség, tehát Orbán megvétózhatja az egész csomagot, és ellehetetlenítheti azokat az intézkedéseket, amelyeket ezzel finanszíroznának, beleértve a migrációs reformot, amelyet már elfogadtak az EU-s intézmények (ehhez elég volt egy minősített többség), csak a szükséges pénz még nincs meg. Orbán nem csak azért játszhatja ki a vétó-kártyát, mert nem ért egyet a finanszírozás céljaival, a jogállamisági eljárásban befagyasztott uniós források ügyében is zsarolhat a stratégiai kérdések vétójával. Mivel a módosítás sürgető, ideális esetben a mostani csúcson megegyezésnek kellene születnie. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében úgy fogalmazott, hogy „remélem mindannyian készek leszünk kompromisszumokat kötni az egység érdekében".

Egy EU-s diplomata elmondta, még a legjobb esetben sem számítanak rövid és hatékony tanácsra.

Pénzről van szó, teljes egyetértés kell, történelmi jelentőségű, szóval várhatóan valamivel hosszabb lesz.

Egy hosszú, de eredményes vita még a jobb eshetőség, a diplomata szerint amennyiben nem sikerül megállapodni,

mérlegelnünk kell más lehetőségeket,

például, hogy a tagállamok saját hatáskörben, az uniótól függetlenül adják össze a pénzt egyes költségvetési célokra, kvázi kikerülve Orbánt. A bizonytalanságokról árulkodik, hogy a már említett, kiszivárgott dokumentumban ez a rész egyelőre üresen áll. Úgy tudjuk, hogy komoly alkudozás folyik az egyes tételekről, szinte biztos, hogy a teljes csomag nem fog átmenni a tagállamokon, azonban – Magyarországot leszámítva – abban elkötelezettek a kormányok, hogy Ukrajna pénzügyi finanszírozását folytatni kell. És ebben a körben abban sincs vita, hogy helyes a Bizottság javaslata, vagyis a 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd euró hitellel kiegészítve – a következő négy évre. Hogy ezenfelül mire hajlandóak áldozni a kormányok, egyelőre megjósolhatatlan.

Az mindenesetre kisebbfajta fordulatként volt értékelhető, amikor kedden Orbán Balázs arról beszélt, hogy Magyarország hajlandó puhítani merev elzárkózásán, feltéve, hogy megkapja végre a zárolt EU-pénzeket. Nos, a pénzek egy része szerdán felszabadult, de csak egy része – kérdés, hogy ez mire elég.

Itt a döntés: felszabadított az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi kohéziós támogatást

Két, az igazságszolgáltatáshoz köthető jogszabály elfogadását ítélte kielégítőnek Brüsszel, a források egy része azonban továbbra is blokkolva marad.

Tusk visszatér

Az ülésen kiemelt napirendi pontként szerepel a közel-keleti helyzet. Az állam- és kormányfők várhatóan szorgalmazzák majd valamennyi túsz szabadon bocsátását, ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a Gázában tapasztalható humanitárius helyzet miatt.

Eltökéltséggel ki kell állnunk amellett, hogy Izraelnek joga van a létezéshez, és ahhoz is joga van, hogy megvédje magát a Hamásszal szemben, valamint egyértelműen védelmünkbe kell vennünk a nemzetközi jogot és a nemzetközi humanitárius jogot

– fogalmazott Charles Michel meghívólevelében. Szó lesz a migrációról is, a vezetők áttekintik majd az uniós menekültügyi és migrációs csomaggal összefüggő jogalkotási folyamatot, amelynek alapja a Bizottság elnökének beszámolója lesz.

Említsük meg, hogy az EU-csúcsnak van egy nagy visszatérője: Donald Tusk, aki öt éve az Európai Tanács elnökeként köszönt el Brüsszeltől, most pedig frissen megválasztott lengyel miniszterelnökként tér vissza.

És egyébként az EU-csúcson Orbán Viktor mellett ül majd.