A tagállami vezetők kijelentették, hogy az orosz-ukrán háború lezárásának egyrészt nemzetközi jogon, másrészt pedig Ukrajna békeképletén kell alapulnia. Ezt a tervet Volodimir Zelenszkij ismertette az európai állam- és kormányfők előtt is, amellyel elmondása szerint jövőre Ukrajna megnyerheti a háborút. Hozzátette, hogy már több, mint 100 ország és szervezet támogatta programját. Szerinte erre sohasem volt nagyobb szükség, mivel Putyin hadműveleteit már Kína és Észak-Korea is támogatja, nem csupán hadifelszerelésekkel, de emberekkel is.

Az ukrán elnök a győzelmi tervet a következőképpen foglalta össze a sajtótájékoztatóján.
1. Az európai szövetségesek megerősített támogatását kéri az ukrán elnök, miután állítása szerint az ország több ízben bizonyította demokratikus államformáját és az ukrán védekezés nem csupán területvédelmet jelent, hanem az európai értékek és más tagállamok békéjének megőrzését is Oroszországgal szemben. Azonban kiemelte, hogy a NATO tagság sokkal fontosabb a konfliktusos időszakban és ehhez a szövetséges országok teljes támogatását kérte a továbbiakban is.
2. Ukrajna védelmének stabilizálását Zelenszkij több területen látja szükségesnek. Egyrészt a terv vonatkozik az ukrán frontvonalak további előre nyomulásának segítésre, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a „háborút visszahozzuk Oroszországba, hogy az oroszok megtapasztalják a háború borzalmait, és elkezdjék gyűlölni Putyint érte”. Ezzel egyidőben az ország nyugati régióiban fennmaradt ipari területek felfejlesztését is prioritásnak tartja.
3. Oroszországot közös nyomásgyakorlással kell béketárgyalásokra kényszeríteni, ennek feltételeiről eddigi együttműködő partnereiket, köztük az USA-t, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot bármikor kész Ukrajna tájékoztatni.
4. Ukrajna nyersanyag erőforrásai „nem kerülhetnek orosz kézbe” jelentette ki az elnök. Ennek védelmére egy különleges megállapodást javasol az Európai Unióval, hiszen Zelenszkij állítása szerint ezek felhasználása kollektív érdeke az uniós országoknak. Ehhez a megállapodáshoz pedig szintén egy EU-USA kooperációt lát megoldásként.
5. A tervezet kitér arra is, hogy a háború után Ukrajna több száz tapasztalt és felszerelt katonával fog rendelkezni, akiknek a szolgálatát felajánlják az USA “területi prioritásainak” védelmére. Zelenszkij azzal zárta mondandóját, hogy „ehhez azonban győznünk kell”.

A sajtótájékoztatóján Zelenszkij elmondta, már most 18 ország vezetője letette voksát a terv mellett és megerősítette, hogy már beszélt az amerikai elnökjelöltekkel is, amelynek konklúziója, hogy Ukrajna „tagja lesz a NATO-nak”. Később tanácsi forrásunk arról számolt be, hogy a 18 fős támogatói létszám pár óra alatt további támogatókkal bővült és már “majdnem mindenki” felsorakozott Zelenszkij mögött. Hogy a hiányzó ország Magyarország lenne, azt nem kívánta informátorunk kommentálni. Az mindenesetre beszédes, hogy a közösségi médiában az ukrán győzelmi tervet úgy kommentálta Orbán Viktor, hogy „az több mint rémisztő” és küldetésének tekinti, hogy a német, francia és az egész EU-s döntéshozói kört rávegye, hogy kezdjenek el Oroszországgal tárgyalni a tűzszünetről.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral milyen volt a viszony a mai csúcstalálkozón, annyit reagált az ukrán elnök, hogy „találkoztam vele az asztalnál, üdvözöltük egymást, és ez már elég jó”.

Az Európai Tanács felszólít a katonai támogatás gyors fokozására és szállításának felgyorsítására, különös tekintettel “a légvédelmi rendszerekre, a lőszerre és a rakétákra, amelyekre sürgősen szükség van Ukrajna lakosságának és a kritikus energia-infrastruktúra védelméhez”. Felhívták a figyelmet annak fontosságára is, hogy a tagállamoknak be kell fejeznie az ukrán fegyverbeszerzéseket finanszírozó Európai Békekerettel kapcsolatos munkát – ez nem is olyan burkolt üzenet volt a magyar kormánynak, amely több mint 6 milliárd eurót blokkolt ebből a forrásból. Érdekesség, hogy ezzel a megfogalmazással a magyar miniszterelnök is egyetértett, vagyis szerinte is lépéseket kell tennie a probléma megoldása érdekében.

Az Európai Tanács kiemelte a G7-ek pugliai csúcstalálkozóján tett kötelezettségvállalás teljesítésének fontosságát, amelynek értelmében az EU a G7-partnerekkel közösen az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót (50 milliárd USD) biztosítanak Ukrajna jelenlegi és jövőbeli katonai költségvetésének támogatására és az újjáépítési igényekre. Ezt a döntést néhány napja Varga Mihály a pénzügyminiszterek tanácsában az amerikai elnökválasztás utána halasztotta volna, azonban nem volt vétójoga és a többség leszavazta. Ennek a támogatásnak a forrása a befagyasztott orosz vagyon.

Egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának teljes körű tiszteletben tartása mellett az Európai Tanács üdvözli az Oroszország letiltott vagyonából származó rendkívüli bevételek felhasználásáról szóló megállapodást, miközben továbbra is foglalkozik minden vonatkozó jogi és pénzügyi szemponttal

– áll a szövegben, s ennek a résznek az első fordulata Magyarországra utal.