Az orosz olajszállító tankerhajók illegális kereskedelemét korlátozó, két évvel ezelőtti szankciókról vitáztak Strasbourgban az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság szerint Oroszország a lepusztult hajóflottájával nem csupán a tengerekre jelent környezetvédelmi fenyegetést, de az európai uniós szankciók megkerülésével jelentős bevételekre is szert tesz. Az európai parlamenti képviselők között egyedül Borvendég Zsuzsanna, a Szuverén Nemzetek Európáért pártcsalád képviselője képviselt eltérő álláspontot, és Ukrajna szankcionálására szólította fel az Európai Bizottságot és a parlamenti képviselőket egyaránt.

Előzmények

Az Európai Unió a G7-ekkel és Ausztráliával közösen 2022 decemberében jutott el oda, hogy az Oroszországból hajón szállított nyersolajat és petróleumot hordónkénti 60 dolláros árban maximalizálta. Az árplafon szerepe az volt, hogy Oroszország olajexportból származó bevételeit minél inkább mérsékelje és csökkentse az energiaárakat az unió tagállamaiban – olvasható az Európai Bizottság sajtóközleményében. A tagállamokra vonatkozó teljes orosz olajbeszerzési tilalmon nem lazított a Bizottság, de az árplafon bevezetése zöld utat engedett az európai olajpiaci szereplők számára, hogy harmadik országokba exportálják és értékesítsék az orosz nyersanyagot.

A szankciók betartásában részt vevő országok felé Oroszország a tengeri szolgáltatásokat, például a hajóértékesítést, a transzport menedzsmentet és az értékbiztosítási üzleteket is kizárólag akkor szolgáltathatja, ha a rakománya a megszabott ár-értéken belülre esik.

Az orosz állam részéről nem maradt válaszlépés nélkül a nyugati országok retorziója. Az árnyékflottába olyan hajók tartoznak, amelyek illegálisan szállítanak oroszországi olajat, nem állnak szolgáltatási kapcsolatban a szankciókat gyakorló államokkal, így a G7-ek és az EU tagállamaival, illetve Ausztráliával sem. Az Európai Bizottság kiadványa szerint globálisan nagyjából 1000 olyan hajót azonosítottak, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak.

Majdnem teljes egyetértés

Az Európai Parlament képviselői abban mind egyetértettek, hogy az orosz olajexportot célzó európai uniós szankciókon szigorítani kell. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders szerint Oroszország olajexportból származó bevételei tavaly 30%-kal csökkentek, tehát a szankciók működnek, ennek ellenére van mit tennie az EU-nak. Felhívta a figyelmet az Európa tengerein cirkáló, elavult orosz olajtankerek környezetvédelmi veszélyeire. Az olajszállító hajók nem felelnek meg a biztonsági szabályoknak és az ennek következtében okozott rombolást annak az adott tagállamnak kell megfizetnie, ahol a baleset történik. Pillanatnyilag az Unió feketelistáján 27 olyan hajó van, amelyeknek nem engedélyezik a kikötést az EU kikötőiben, ebből 17 tankhajó – tette hozzá Reynders.

Az Európai Néppárttól Sandra Kalniete, az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjától (ECR) pedig Bogdan Rzonca egyformán Oroszország illegális anyagi gyarapodását jelölte meg fő problémaként. Kalniete „környezetvédelmi időzített bombának” nevezte az árnyékflotta működését, főleg, hogy az oroszországi olajexport 70%-a ilyen hajókkal történik – mondta. Rzonca a szankciók szigorítására vonatkozó szándékot kérdőjelezte meg felszólalásában:

Látjuk ezeket a hajókat, ismerjük a tulajdonosaikat, és semmit nem tudunk tenni. Vagy semmit nem akarunk tenni?

Heléne Fritzon az S&D-től „Putyin háborús kasszájának feltöltéséről” beszélt, amennyiben az EU nem alkalmaz további megszorításokat az árnyékflotta szabályozására.

László András fideszes képviselő a Patrióták Európáért csoportból erősen kritizálta az Európai Bizottság eddigi lépéseit az orosz olajszállító hajókkal szemben, úgy fogalmazott, az árnyékflották szabad mozgásának árát az ukránok fizetik meg és a környező országok az EU-s szabályok ellenére sem működnek együtt a szankciókkal. Mondandóját finoman a békepárti retorika irányába billentette, és úgy zárta beszédét, hogy

Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, tárgyalásokkal kell segítenünk őket.

Borvendég Zsuzsanna a Szuverén Nemzetek Európája pártcsalád képviselője megkerülve a parlamenti vita témáját, inkább az ukrán fronton meghalt vagy megsebesült magyar katonákról beszélt. Kommentárjában a Bizottsághoz fordult:

Önök csak az oroszokat szankcionálják, az ukránokat nem, elfogadhatatlan, hogy nekik mindent elnéznek, azt is, hogy megsértik a területükön élők jogait.

A vita fináléjában Reynders röviden biztosította a parlamentet, hogy a Bizottság elszánt további szankciós lépésekre, de kérte a tagállamok teljes körű együttműködését mindehhez.