Michael McGrath volt ír pénzügyminiszter a magyar szempontból különösen fontos portfólió várományosa. A demokráciáért, igazságosságért és jogállamiságért felelős biztosjelölt meghallgatása megtörtént az Európai Parlamentben, a felelősségi kör kiterjedtségére jellemző, hogy nyolc parlamenti bizottság volt érintett a “vizsgáztatásban”.

McGrath szerint sok veszély leselkedik a demokráciára, elsőként a dezinformációt és a manipulációt említette. Ezért az ellenálló képesség erősítésére van szükség, és be is jelentette, hogy a következő ötéves ciklus fő feladatának tekinti a belső és külső védelmet szolgáló, úgynevezett Demokrácia Pajzs megalkotása.

Az embereknek azt kell érezniük, hogy a demokrácia értük van, védi őket 

– jelentette ki. Nagyon fontos eszköznek nevezte az éves jogállamisági jelentést, amelyet az előző Európai Bizottság vezetett be. Ebben a jelentésben minden tagállamra vonatkozóan négy területet ellenőriznek az uniós értékek védelme és képviselete szempontjából. Michael McGrath ígéretet tett arra, hogy részrehajlás nélkül, a tagállamokkal folyamatosan egyeztetve, „tisztességes közvetítőként” lép majd fel ezen a téren. Hozzátette, hogy a jogállamiság területén “mérhető javulást” szeretne elérni, aminek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt meg kíván ragadni.

Szorosabb kapcsolatra van szükség a jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között

– szögezte le, ami rendkívül fontos eleme az ír biztos programjának, és komoly figyelmeztetés Magyarország számára is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az eddig csak ajánlás szintjén megfogalmazott bizottsági álláspont figyelmen kívül hagyása elegendő lesz az uniós források blokkolására. A jelölt a több mint háromórásra nyúlt meghallgatáson többször is megerősítette, hogy működése során mindvégig pártatlanul és csak a tényekre támaszkodva fog eljárni. 

Az ír jelölt az is elmondta, hogy mandátuma alatt uniós korrupcióellenes stratégiára tesz majd javaslatot. Kiemelte, hogy „Ukrajna bátran harcol a szabadságáért”, ezért a jövőben is szeretné biztosítani, hogy a folyamatosan elkövetett háborús bűncselekmények árát Oroszországnak meg kell fizetni.

McGrath egy kérdés kapcsán kijelentette, hogy az EU-ban az Európai Bíróság primátusa megkérdőjelezhetetlen, de ugyanilyen nagy hangsúlyt fektetett a hatalmat ellenőrző szervezetek védelmére.

Amikor az újságírók, független média és az emberi jogvédők támogatásáról van szó, nem engedhetünk, az ő munkájuk fontos pillére a jogállamiságnak és a demokráciának 

–- fogalmazott és hozzátette, hogy a sajtó munkatársai teljes támogatására számíthatnak, és fontos prioritás lesz számára az új, már elfogadott európai sajtótörvény megfelelő végrehajtása.

Szóba került a Magyarországgal szemben folytatott, az Alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárás, amelyet hat évvel ezelőtt kezdeményezett az Európai Parlament, a tagállamok azonban még mindig csak ott tartanak, hogy néhány meghallgatást tartottak a magyar demokrácia helyzetéről, az eljárás ezen a ponton megrekedt. 

Szeretném, ha a tanács lezárná ezt az eljárást, és végre valamilyen véleményre helyezkedne 

– mondta McGrath. A meghallgatáson az egyik felvetésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy

 ha a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, minden más szétesik, nem lehet egyetlen tagállamnak sem étlapról válogatni, hogy melyik jogszabályt tartja be, és amelyiket nem.

Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője a biztosjelölt meghallgatása után elismerte, hogy Magyarországon komoly jogállamisággal kapcsolatos problémák vannak: nincs független Alkotmánybíróság, nincs független ügyészség, nincs független médiahatóság, van ellenben Szuverenitásvédelmi Hatóság, „amely a politikusok és civilek megfélemlítését és lejáratását egy új szintre emelte”. A képviselő továbbá kifejtette, hogy a jogállamisági problémákat elsősorban Magyarországon kell és lehet megoldani. „Az ország demokratikus működését csak és kizárólag a magyar állampolgárok segítségével nyomására lehet helyreállítani. Az Európai Bizottságnak mint az alapjogokat biztosító uniós szerződések őrének ebben a folyamatban főképpen támogató szerepet kell játszania” – emelte ki.

Kollár ugyanakkor hozzátette, a jogállamisági kifogások jogosságától függetlenül nem lehet egy kormány hibájából az egész magyar társadalmat büntetni.

Az uniós pénzek arra szolgálnak, hogy Magyarország hosszú távú jövőjét biztosítsák azzal, hogy források érkeznek az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrába és a magyar vállalkozásokra

– fogalmazott. A képviselő szerint éppen ezért szükség van egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi, hogy a befagyasztott forrásokat alternatív módon el lehessen juttatni az állampolgárokhoz, illetve a kis és közepes vállalkozásokhoz, civil szervezetekhez, akiknek eredetileg ezt a pénz szánták.