A magyar kormány az Információs Hivatal bevonásával végzett kémtevékenységeket az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF munkatársaival szemben, amikor követte és megfigyelte őket – írta a Direkt36 a belga De Tijd napilappal közös, december 6-i tényfeltáró cikkében. A téma másfél hónappal később Strasbourgban került az európai parlamenti képviselők elé, azonban egyelőre Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség Európa-ügyi minisztere is óvatosságra intett:

a Tanács spekulatív, vagy nem megalapozott jelentések alapján nem lép fel.

A kémkedési háború a Direkt36 szerint akkor kezdődött, amikor a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő Elios Zrt-vel kapcsolatban kezdett nyomozni Magyarországon az OLAF, mert a gyanú szerint a cég uniós pénzek felhasználásával élt vissza. Az OLAF az Európai Unió független, uniós juttatásokkal történő állami visszaéléseket vizsgáló korrupció ellenes szerve. Az ügynökség a tagállami bejelentések után vizsgálatokat indít, amelyek az érintettek meghallgatását és helyszíni ellenőrzést is jelenthet. Az akkor még Lázár János vezetésével működő IH alapfeladata a külföldi információk megszerzése lett volna, amely politikai és gazdasági döntéshozatalában előnyhöz juttatja a magyar törvényhozást. A Direk36 szerint az Információs Hatóság ellenőrei Lázár utasítására 2015 és 2017 között lehallgatták és fizikailag is megfigyelték a magyarországi hivatalban tevékenykedő nyomozókat, akik négy alkalommal érkeztek nyomozás céljából. A tényfeltáró lap ugyanakkor azt is kiderítette, hogy az Unió intézményeiben dolgozó állampolgárokról is információkat gyűjtött Lázár titkos ügynöksége.

A Patrióták Európáért (PfE) pártcsalád fideszes képviselője, Dömötör Csaba szerint ez a vita csak egy sokadik „Magyarország ellen indított erőltetett boszorkányüldözés”. Szerinte ugyanis, nem lehet hinni egy olyan cikknek, amely nem hivatkozik forrásokra, és

az említett médiumot az amerikai demokraták környékéről finanszírozzák, akik időközben megbuktak.

Az OLAF nem adta ki a nyomozás eredményeit, azonban a Transparency International Hungary közleménye szerint ezek egy része kiszivárgott. Schaller-Baross Ernő, a PfE képviselője mindezt figyelmen kívül hagyva „jóslásnak” nevezte a Dikrekt36 információit és

forrásokat nélkülöző, Soros György által finanszírozott újságnak

nevezte a médiumot. Szerinte ugyanis Európának inkább a migrációra és az ukrajnai háború okozta problémákra kellene fókuszálnia. Majd felszólalása zárásaként az európai parlamenti képviselőkhöz fordult: „önök azt hiszik, hogy elterelhetik az európai emberek figyelmét”.

Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa az uniós pénzek jogszerű felhasználását emelte ki kommentjében,

az EU-s pénzek védelme az EU és a tagállamok kötelessége is. Alapvetően fontos a tagállamok számára, hogy együttműködjenek az OLAF-fal

tette hozzá. Vicsek Annamária, a PfE frakció szintén fideszes képviselője, az Integritás Hatóság elnökének, Biró Ferencnek az ügyét emlegette, akivel szemben az ügyészség kezdeményezett nyomozást. Az Integritás Hatóságot épp az uniós pénzek legális és jogszerű felhasználásának ellenőrzésére hozták létre az Unió kezdeményezésére. Vicsek ezért „Brüsszel előretolt helyőrségének a parancsnokaként” emlegette a hatóság elnökét.

A fideszes felszólalók közé beékelődött Molnár Csaba, a Szocialisták és Demokraták pártcsalád DK-s képviselője is, aki a Pegasus-botrányt emlegette fel, amikor ellenzéki politikusok és újságírók telefonjára telepített kémprogrammal figyelte meg a Belügyminisztérium a tevékenységüket. Molnár kifejtette, hogy nem meglepő, hogy az Orbán-kormány alattomos módokon próbálja ellehetetleníteni, vagy szemmel tartani kihívóit, a jelenlegi ügy oka pedig szerinte egyszerű: „Orbán veje ellopja az uniós pénzeket, majd Orbán titkosszolgálata akcióba lendül az uniós nyomozó hivatal ellen”. Molnár kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot az ügyben és „tegye azt az Orbán kormány ellen zajló jogállami eljárás részévé”. A Tisza Párt képviselői nem vettek részt a parlamenti vitán és sajtóközleményükben úgy reagáltak az ügyre.

Magyarországon az uniós pénzek elköltése mindig is a korrupció melegágya volt, a Fidesz alatt csakúgy, mint Gyurcsányék alatt

– húzták alá. Moritz Körner a Renew EUrope képviselője szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a magyar hatóságok nem intézkednek az ügyben, „egy olyan országban, ahol tönkretették a jogállamiságot”.