Az Európai Bizottság egy közös európai visszatérési rendszer létrehozását javasolja gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb visszatérési eljárásokkal – erről szól a testület döntése, amelynek részleteit kedden délután ismertették Strasbourgban, majd rögtön az Európai Parlamentben vitát is tartottak róla.

A javaslat a tavaly elfogadott menekültügyi és migrációs paktum egy hiányosságára reagál. Az Európai Bizottság szerint ugyanis a jövőre hatályba lépő paktum felgyorsítja és egyszerűsíti majd a menekültügyi eljárásokat, azonban a probléma a jelenleg illegálisan az EU területén tartózkodó személyekkel van. Hiába születnek ugyanis kiutasítási határozatok azokkal szemben, akik nem kaphatnak nemzetközi védelmet, az érintetteknek csak a húsz százalékát sikerül valóban visszaküldeni a származási országába.

Az új európai visszatérési rendszerrel biztosítjuk, hogy azok, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni, valóban visszakerüljenek. Ez jelentősen megerősíti a közös európai menekültügyi és migrációs rendszerünkbe vetett bizalmat

– fogalmazott Magnus Brunner belügyi és migrációs biztos. Az új szabályozás egyik eleme, hogy megszünteti a széttagoltságot, és mind a 27 tagállamban ugyanazt a rendszert fogják alkalmazni. Az így megszületett kiutasítási határozatokat a kormányoknak kölcsönösen el kell ismerniük, és végre kell hajtaniuk. Egyértelmű szabályokat hoznak a kényszerű visszatérésre, amely akkor lesz kötelező, ha az illegálisan itt tartózkodó és kiutasított személy nem tesz eleget a döntésnek, és nem hagyja el az Európai Uniót. Egyértelmű következményei lesznek az együttműködés megtagadásának, például a juttatások csökkentése vagy elutasítása vagy az úti okmányok lefoglalása. Ugyanakkor az önkéntes visszatérés szorgalmazására ösztönzőket is be fog vezetni az EU.

A tagállamok megerősített szabályokkal kutathatják fel a visszatérőket, lehetőségük nyílik pénzügyi biztosíték kérésére, rendszeres jelentéstételre vagy a nemzeti hatóságok által kijelölt helyen való tartózkodásra. Utóbbi a fogva tartást jelenti, amelynek időtartama 24 hónap is lehet majd.

A legnagyobb vitát minden bizonnyal az úgynevezett visszatérítési csomópontok váltják majd ki. Ezekre vonatkozóan minden tagállam létesíthet megállapodást EU-n kívüli országokkal. Ezek tulajdonképpen táborok lesznek, ahová csak olyanokat lehet küldeni, akik már megkapták a kiutasítási határozatot, és nem működnek együtt a hatóságokkal annak érdekében, hogy minél előbb elhagyják az EU területét. Származási országukba való visszatérésük majd ezekből a táborokból történik meg.

Ilyen megállapodás csak olyan harmadik országgal köthető, amely tiszteletben tartja a nemzetközi emberi jogi normákat és elveket

– szögezi le a javaslat, amely azt is tartalmazza, hogy kiskorúakat vagy kísérő nélküli kiskorúakat nevelő családokat nem lehet ilyen „csomópontokba” küldeni.

Mindig maradéktalanul tiszteletben fogjuk tartani az alapvető jogokat és a nemzetközi jogot, de azokat, akiknek nincs joguk a tartózkodásra, gyorsan el kell távolítani, és egyértelmű következményeket kell kilátásba helyezni azoknak, akik nem működnek együtt

– fogalmazott közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A javaslatról most kezdődik a vita az Európai Parlamentben és a tagállamok között. Civil szervezetek már tiltakozásukat fejezték ki, és az emberi jogok megsértését látják ebben a kezdeményezésben, de valószínűleg az EP-ben is komoly ellenállásra számíthat az új rendelet. Magnus Brunner biztos azonban abban bízik, hogy a jogszabályról megszületik a végső döntés, „amilyen gyorsan csak lehet”.