Brüsszelben az uniós tagállamok miniszterei elfogadták “a kohézió kulcsfontosságú szempontjairól és az EU kohéziós politikájának jövőjéről” szóló álláspontjukat. Ez a dokumentum szolgál majd alapul az elkövetkező hónapokban folyó vitákhoz, valamint a 2027 utáni kohéziós politika jogi keretével kapcsolatos bizottsági munkához. Végső soron ez egy iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan használják majd fel a felzárkóztatást célzó kohéziós forrásokat.

Örülök, hogy ma jóváhagytuk ezeket a következtetéseket, amelyek meghatározzák a következő hónapok munkánk prioritásait. Mivel vezérelvünk, hogy az EU kohéziós politikája és versenyképessége szorosan összefügg egymással, meg vagyok győződve arról, hogy sikerül megállapodnunk egy hatékony és jövőálló kohéziós politikában a következő pénzügyi tervre vonatkozóan, és hatékonyan tudunk reagálni Európa felmerülő prioritásaira és szükségleteire

– jelentette ki a soros uniós elnökség nevében Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, Lengyelország finanszírozási és regionális politikával foglalkozó minisztere. A dokumentumnak – és így az egész jövőbeli tervezésnek – azonban van egy fontos szakasza, ami egyáltalán nem tetszik a magyar kormánynak. A következtetések nyolcadik pontja ugyanis így szól:

ELISMERI (ti. a tagállamok Tanácsa – a szerk.) annak fontosságát, hogy biztosított legyen az uniós értékeknek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának tényleges alkalmazása és gyakorlati tiszteletben tartása, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. E tekintetben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn egyrészről a jogállamiság és a Charta tiszteletben tartása, másrészről az uniós finanszírozás között, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy fontos védelmezni az Unió pénzügyi érdekeit, szem előtt tartva az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság által elkészített költségvetési javaslatnak a része kell legyen a jogállamisági eljárás, amely jelenleg egy külön jogszabály, azonban szeretnék azokat a rendelkezéseket ide is beemelni. A jogállamisági eljárás az, amely miatt Magyarország jelenleg el van zárva összesen mintegy 17 milliárd eurótól. A pénteki tárgyaláson Magyarországot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter képviselte, aki még az ülés előtt kijelentette:

A 8-as cikkely szövegezése számunkra nem elfogadható, ugyanis olyan szoros kapcsolatot teremt az alapjogi charta, a jogállamiság és a kohéziós alapokból való részesedés terén, amellyel kapcsolatban nekünk negatív tapasztalataink vannak.

A negatív tapasztalatok természetesen a pénzcsapok elzárását jelenti, amely Navracsics szerint kettős mérce, részlehajlás és diszkrimináció alkalmazásával valósult meg. Ugyanakkor a magyar kormány támogatta a dokumentumot: megvétózni nem tudta, mert minősített többség elég volt az elfogadásához, blokkoló kisebbség kialakítására pedig azért sem volt esély, mert csak és kizárólag a magyar kormánynak voltak fenntartásai. Az ellenszavazat azt is jelentette volna, hogy a kormány elutasít egy olyan dokumentumot, amely a versenyképesség helyreállítását szorgalmazó és a magyar kormány által büszkén emlegetett Budapesti nyilatkozatra is hivatkozik.

A tagállamok rámutatnak arra, hogy az EU-szerte kiegyensúlyozottan végrehajtott hatékony kohéziós politika kulcsfontosságú feltétele az egységes piac sikerének. E tekintetben a szöveg megerősíti, hogy a versenyképesség és a kohézió összefügg egymással, és hangsúlyozza „az EU egészének versenyképességének fokozásában, valamint az országok és régiók közötti kohézió javításában játszott szerepet”.

Éppen ezért a magyar kormány egy külön nyilatkozatot csatolt az elfogadott anyaghoz.

Újólag hangsúlyozzuk azon álláspontunkat, hogy a jelenlegi rendszer az eddigiekben nem az
objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód
megkövetelt elvével összhangban működött, hanem olyan politikai fegyverként, amellyel
indokolatlan nyomást gyakoroltak bizonyos tagállamokra

– áll többek között a kormányzati állásfoglalásban. Rögzítik azt is, hogy Magyarország azzal a kitétellel járul hozzá a következtetések jóváhagyásához, hogy

e következtetések semmilyen módon nem értelmezhetők olyan felhívásként, amely az említett mechanizmusok bármelyikének a jelenlegi formájában való fenntartására – beleértve különösen azok további megerősítését vagy kiterjesztését –, illetve az uniós értékek vagy az Alapjogi Charta és az uniós forrásokhoz való hozzáférés közötti szorosabb kapcsolat kialakítására irányul.

A vita nyilván nem zárult le, de jól mutatja, hogy ebben a kérdésben is teljes mértékben eltér a magyar kormány és az összes többi tagállam álláspontja. Magyarországnak lesz még mozgástere, Orbán Viktor is többször utalt arra, hogy ha kell, akkor vétót emel következő uniós költségvetés elfogadása elé. Aminek tervezetében – most már biztosra vehetjük – ott lesz a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés közötti szoros kapcsolat.