Harmincadik alkalommal tette közzé csütörtökön a portugál fővárosban működő, tavaly nevet váltott és megerősített mandátumot szerzett Európai Uniós Drogügynökség (European Union Drugs Agency – EUDA) huszonhét EU-tagállam mellett Norvégiára és Törökországra is kiterjedő éves jelentése.

A bemutatón Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyekért és migrációért felelős biztosa kiemelte: az EU új belbiztonsági stratégiája, a Protect EU hozzásegíti a hatóságokat a csempészhálózatok és -útvonalak, illetve a drogkereskedelemből származó pénzek hatékonyabb követése révén a drogokat előálló, szállító és terjesztő hálózatok lefüleléséhez. Hasonlóképpen, az EU új kikötőstratégiája Brunner biztos szerint gyorsabb és hatékonyabb kikötői ellenőrzéséket tett lehetővé. Igaz, azt is gyorsan elismerte a belügyi biztos, hogy a nagy kikötők után a kisebbekbe terelődött át az EU-ba irányuló drogcsempészet jelenetős hányada. A biztos emellett a drogok előállításához használt prekurzor anyagokra vonatkozó új uniós szabályozás előkészületeit is megemlítette felszólalásában, amelyben kénytelen volt az is elismerni: a jelentés alapján soha korábban ennyi kokain nem fogyasztottak vagy foglaltak le Európában, mint a tavalyi 419 tonna.

Hasonlóképpen erősen megugrott Európában a szintetikus katinonok fogyasztása (a katinon nevű vegyületcsoport mesterségesen előállított, stimuláns hatású származékait jelöli, amelyek gyakran az amfetaminokhoz hasonló hatással bírnak, és több új pszichoaktív szer is ebbe a kategóriába tartozik (például 3-MMC, 4-CMC).

A EUDA igazgatója, Franz Pietsch egy Sziszifusz-illusztrációval emlékeztetett arra, mennyire az árral szemben haladnak a máig elsősorban az igazságügyre és kínálatcsökkentésre fókuszáló uniós és nemzeti drogpolitikák. Már elöljáróban elismerte, a drogok kapcsán egy olyan piacról beszélünk, mely rendkívül jól és gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz.

Egy nagyon ellenálló és stabil piacról van szó, amely a folyamatos és fokozódó fellépés ellenére a korábbinál szélesebb kört ér el.

Pietsch szerint elsősorban a nyílt weben, kevésbé a darkweben, s mindezek mellett egyre hangsúlyosabban a közösségi médián át éri el vevőköreit.

Az újabb aggasztó trendek közé sorolta a drogügynökség igazgatója a rendőrök fokozódó szerhasználatát, a drogereskedelemhez kötődő erőszakot és bandaháborúkat több tagállamban, az ezer újonnan felfedezett és lajstromba vett pszichoaktív vegyület és a prekurzorokhoz való mind könnyebb hozzáférést.

A kokain mellett igen jelentősen nőtt – a 2022-es 54 tonnáról 2024-re 178 tonnára – a lefoglalt szintetikus opioidtartalmú anyagok mennyisége. Az opioidok kapcsán a hatékony fellépésről szólva Pietsch emlékeztetett, hogy továbbra is csak 15 tagállamban hozzáférhető a heroin- és opioidtúladagolások esetében életmentő szer, a naloxon. Gyorsan hozzátéve, üdvözlendő, hogy három további tagállam pilotprojektben próbálja ki a naloxon engedélyezését.

Az uniós drogügyi ügynökség vezetője az ártalomcsökkentés és kínálatcsökkentés mellett progresszív módon a kannabisz legalizációjával, szabályozott termelésével és kereskedelmével próbálkozó uniós tagállamok támogatására szólította az EU-t – mondván, nagy szüksége van Európának jól dokumentált, működő, az egészségvédelemre és ártalomcsökkentésre alapozott kannabiszpolitikákra.

Ezekből márpedig akar egyre több Európa-szerte, legutóbb Csehország lépett, de Németország is halad a teljes legalizáció felé még ha a vártnál lassabban is. Legális a kannabisz továbbá Máltán, Luxembourgban is utóbbiban nincsenek fűboltok.
A legutóbb múlt pénteken a cseh parlament által elfogadott büntető törvénykönyv módosítást is a józan ész diktálta. A módosítás fő célja az volt, hogy csökkentsék a bebörtönzött emberek számát, amely jelentősen meghaladja az európai átlagot (100 000 lakosra 203 fogvatartott jut). Mivel a fogvatartottak 14 százaléka kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ül börtönben, a módosítás néhány fontos változást hozott a kábítószer-politikában.

Legális lesz otthon három kannabisz növény termesztése, valamint otthon 100 gramm, külső helyszínen pedig 25 gramm marihuána birtoklása. Négy vagy öt növény termesztése vétségnek minősül, öt vagy annál több növény termesztése továbbra is bűncselekménynek számít. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért kiszabható büntetések alsó határa azonban jelentősen csökken. A kannabisz államilag szabályozott piacra vonatkozó liberális javaslatot viszont elutasították.

Ugyanakkor Csehország lett az első EU-tagállam, ahol legális lett a pszichoterápiás képzettséggel rendelkező pszichiáter által egészségügyi intézményben, segítő terápiában alkalmazott orvosi pszilocibin használata.

Hasonló szellemben Pietsch a pszichedelikus szerekkel támogatott pszichoterápiák kapcsán zajló kutatások támogatását is fontosnak nevezte. Ezek kapcsán szerinte még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű tudományos kutatás az ígéretes eredmények ellenére. Ide kötődő probléma, hogy több tagállamban, így Portugáliában és Ausztriában is léteznek illegális pszichedelikus szerekkel támogatott pszichoterápiás képzések, amelyek nemcsak veszélyeztetik a pácienseket, de illegálisan juttatnak gyógyulni vágyókat nem szabályozott szerekhez. A pszichedelikus pszichoterápiákra vonatkozó kutatások kiemelt támogatását, amúgy az immár szélesebb mandátummal és kibővített büdzsével az EUDA is támogatja.

Pietsch szerint azonban a szerhasználók hatékony segítése és az ártalomcsökkentés ügyében a kulcs a helyi közösségek kezében van. Az igazgató szerint a szociális háló felszámolása, a szociális segélyek elvétele a szerhasználóktól vagy családjaiktól, és általában a büntetés alapú megközelítés nem jelent megoldást.

Főbb európai megállapítások

Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) legfrissebb, 2025-ös kábítószer-jelentése szerint a kábítószerpiac rugalmas, gyorsan alkalmazkodik a globális és technológiai változásokhoz, és egyre veszélyesebb vegyületek jelennek meg a kontinensen.

A jelentés kiemeli, hogy az EU-ban továbbra is igen könnyű hozzáférni és széles körben elérhető az illegális szerek széles palettája. A kokain, az MDMA, a szintetikus stimulánsok és az újfajta szintetikus opioidok – köztük a veszélyes nitazének – mind jelentős mennyiségben vannak jelen a piacon, természetesen az első helyen végző kannabiszszármazékokat követően. A kábítószer-kereskedelmet a szervezett bűnözés egyre kifinomultabb módszerekkel bonyolítja, kihasználva a globális kereskedelmi hálózatokat, online platformokat és közösségi médiát.

A több szer egyidejű használata (polidroghasználat) széles körben elterjedt, különösen a fiatal felnőttek és a marginalizált közösségek körében. Ez komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátórendszereknek, különösen akkor, amikor a szerek összetétele ismeretlen vagy szennyezett. A 2025-ös jelentés szerint EU-szinten nőtt a kábítószer okozta túladagolásos halálesetek száma, a legtöbb esetben az opioidokkal összefüggésben.

Kiemelt magyarországi trendek és adatok

Magyarországon a szintetikus stimulánsok, különösen az amfetaminszármazékok és a katinonok (például 3-MMC, 2-MMC) egyre nagyobb arányban vannak jelen a kábítószerpiacon. A jelentés szerint 2023-ban jelentős mennyiségű katinongyártáshoz köthető laboratóriumot számoltak fel, és kiemelkedő volt az ilyen típusú előanyagok (pl. BMK- és PMK-származékok) lefoglalásának volumene.

Magyarország e téren az egyik legaktívabb gócpont az EU-n belül.

Ugyanakkor növekvő tendenciát mutat a crack kokain és az injektálható stimulánsok használata, különösen Budapesten és más nagyvárosi térségekben. Az intravénás fogyasztás útján történő droghasználat még mindig jelentős közegészségügyi kockázatot jelent hazánkban, amelyhez gyakran társul HIV- és hepatitiszfertőzés is.

A jelentés rámutat arra is, hogy a magyar fiatalok körében a kannabiszhasználat csökkent ugyan, de a kannabisz alapú új szerek (pl. HHC és más fél-szintetikus kannabinoidok) terjedése aggodalomra ad okot. Ezeket gyakran legálisként árusítják az interneten és egyes boltokban, és hatásuk, valamint mellékhatásaik még alig ismertek. Ez különösen veszélyes lehet a fiatalabb fogyasztók esetében.

Oktatás, megelőzés és egészségügyi válaszok

Az ESPAD 2024 felmérés adatai szerint a magyar középiskolások körében csökkent a rendszeres alkohol- és kannabiszhasználat, ugyanakkor nőtt az e-cigaretták használata és az ezzel járó kockázatok. A fiatalok mentális jóléte tekintetében Magyarország az uniós átlag alatt teljesít, ami további megelőző programokat és beavatkozásokat tenne szükségessé.

A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a megelőzési és ártalomcsökkentő szolgáltatások lefedettsége továbbra is alacsony az EU-ajánlásokhoz képest, különösen a tűcsere- és naloxonprogramok terén. Szakértők szerint az opioidtúladagolás elleni beavatkozásokat, valamint az integrált mentálhigiénés és drogkezelési szolgáltatásokat sürgősen fejleszteni kell.

A publikáció a PULSE projekt európai újságírói együttműködés keretein belül készült. Szerzők: Folk György (EUrologus, Brüsszel), Petra Dvořáková (Denik Referendum, Csehország).