Egy nagyon fontos kérdésre még nem született válasz a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kötélhúzása kapcsán: túlragozott-e ez a téma a Fidesz által a világtól teljesen elrugaszkodott helynek beállított, unatkozó, ámde gazdag bürokraták, politikusok, véleményvezérek és újságírók homokozójában, a brüsszeli buborékban? A válasz egy határozott igen.
A virtuális uniós csúcstalálkozó második napján az állam- és kormányfők egyeztettek Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.
A tagállami vezetők szerint már most meg kell kezdeni azt a munkát, amellyel megelőzhető, hogy az uniós egészségügy a jelenlegihez hasonló kihívásokkal szembesüljön egy újabb járvány esetén. A vakcinaútlevélről egyeztetnek tovább.
Akár tízmillió adagra is bejelenthettük volna az igényünket, ehhez képest 1,7 millió adag oltóanyagot rendelt a magyar kormány a Modernától. Pedig a túlrendelésnek nincs kockázata.
Magyarország uniós jogos sértett azzal a törvénnyel, mely büntetőtörvényi passzussal fenyegeti a menedékkérőket segítő civil szervezeteket – derül ki az Európai Bíróság vonatkozó határozatát megelőző főtanácsnoki indítványából.
Kétnapos videokonferencia keretében tartanak uniós csúcstalálkozót a tagállami állam- és kormányfők. Az első napon a járvánnyal kapcsolatos fejlemények lesznek napirenden, a másodikon pedig Európa biztonságáról és védelméről lesz szó.
Több európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus beindtását tartja szükségesnek a rendkívül szigorú lengyel abortusztörvény miatt.
Interparlamentáris konferenciát rendeznek ezen a héten az Európai Parlament és a tagállami törvényhozások, valamint az uniós vezetők részvételével, az úgynevezett európai szemeszter keretein belül. A cél az, hogy a résztvevők megvitassák a járvány utáni újjáépítés lehetőségeit, középpontban a helyreállítási alappal. A Fidesz a korrupció veszélyeire figyelmeztet.
Szijjártó Péter inkább a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szavazott, mint az új amerikai külügyminiszterrel tárgyalt volna. Előtte azonban hozzájárult, hogy az EU újabb szankciókat kezdeményezzen Oroszországgal szemben, bár szerinte ennek semmi értelme.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, miután az az EU közös orvosi kannabisz álláspontja ellen szavazott az ENSZ illetékes testületében.
Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Megindítja az Európai Bizottság a civiltörvény ügyében a kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar kormány nem tett eleget az erre vonatkozó uniós bírósági ítéletnek. Nem ez az egyetlen hasonló eset, pedig a bíróság ítéleteit azonnal végre kell hajtani.
Azonnali intézkedéseket javasol az Európai Bizottság a koronavírus mutációinak azonosítására. Több kezdeményezés bejelentése mellett azt is közölték, hogy újabb szerződést kötöttek már engedélyezett oltás szállítására.
Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság érdekében a környezetvédelemben áttörésre van szükség. Tervek már vannak, az idő azonban vészesen fogy.
A járványt uniós szinten kell kezelni, és jól jön az uniós pénzügyi segítség, de az EU-t meg kell reformálni, vélik az európaiak az EP által rendelt felmérés szerint.
Az Európai Néppárt lényegesen egyszerűsítené azt az eljárást, amelynek eredményeként képviselők vagy képviselőcsoportok tagságát is fel lehetne függeszteni vagy ki lehetne zárni a frakcióból.
Az ellenkező hírek dacára az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) a mai napig nem érkezett be kérelem az orosz Szputnyik vakcina folyamatos felülvizsgálatára – közölte az EMA, cáfolva a tegnapi orosz bejelentést.
Maratoni, mintegy ötórás vitát folytatott az Európai Parlament a vakcinabeszerzések állásáról, amelynek során rengeteg bírálatot kapott az Európai Bizottság, de ugyancsak kritikával illették a képviselők a gyógyszergyártó cégeket.
Brüsszel jóváhagyása nélkül nem jutnak forrásokhoz a tagállamok a helyreállítási alapból, ezért már most komoly egyeztetések folynak a fővárosok és az Európai Bizottság között. A kifizetéseknél szerepet fognak játszani az úgynevezett országspecifikus ajánlások, amelyek Magyarország esetében sok kritikát fogalmaznak meg a korrupció és a közbeszerzések átláthatatlansága miatt.
Jogszabálymódosítások szükségesek a magyar korrupciós kockázat csökkentéséhez, ehhez azonban hiányzik a politikai akarat. Az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz, amely még nem válaszolt. A tét 6,3 milliárd euró.