Most kezdődik igazán a vébé? - Helyszíni riport
A magyar vízilabda válogatott óta tudjuk, az világversenyek a kiesési szakasz elérésével kezdődnek. Sokak szerint ez így van a futball vébén is. Egy rajongó a München-Nürnberg-Kaiserslautern túrán nyomozza a labdát és a vébé varázsának titkát. Tájak, városok, drukkerek.
Két nyolcaddöntőre szóló jegy a zsebben, a csoportmeccsek utolsó napját már újra Münchenben töltjük. Újra, hiszen a nyitónapon is itt jártunk, azóta a rájátszásra igencsak felpörögtek a házigazdák.
München; Németország-Svédország
Mi fekszik a németeknek?
Német örömünnep A labda gömbölyű © AP |
Öltöny, az arcon pedig kis zászlófestés; ez most a hivatali dolgozóknak is szinte kötelező viselet.
Az igazi léderhózés rajongók valósággal elözönlik a várost. Nemcsak azok, akiknek jegyük van az esti svédek elleni meccsre, sokan jönnek jegy nélkül, a lényeg, hogy a városban legyenek.
A hivatalos vébépark az impozáns régi olimpiai stadionban már órákkal a meccs előtt kiteszi a megtelt táblát, sőt a régi stadion is megtelik. A drukkereket az Ostbahnhof melletti mega-kivetítőhöz irányítják. Másnap megtudjuk, közel 800 ezren nézték valamilyen nyilvános helyen a mérkőzést. Mi a Leopoldstrassére megyünk, amely máskor a meccsek utáni ünneplés helyszíne. Most viszont már a derbi alatt is teltház. Mi lesz még itt?
A Leopoldstrassén egyértelműen a hazai hívek dominálnak, a svédek abszolút kisebbségben. A pályán levő németek jól és tőlük szokatlanul szépen játszanak - valahogy érződik hátuk mögött az emberfeletti szurkolói tömeg támogatása -Podolski duplájával simán nyernek. A semleges néző azért Svédországtól többet remélt. Mostmár mindegy, indul a fieszta, a győzelmet előrehozott nyári Oktoberfesttel ünneplik a német hívek idekint.
A szakértők és megfejtők persze itt is nagy terhet jelentenek a győzelemittas szurkereknek. Az esti argentin-mexikói meccs előtt pl. parázs vita alakul ki arról, hogy melyik válogatott volna kedvezőbb ellenfél a nyolcaddöntőben. Van olyan hozzászóló, aki szerint az argentinok stílusa jobban fekszik a Klinsmann gárdának. Ő örülhet, a párharcban kissé talán haloványabb gauchók lesznek a Nationalelf következő ellenfelei. Na de, hogy "feküdne" a stílusuk a németeknek, az azért erősen véleményes.
Nürnberg; Portugália-Hollandia
Még a szertárost is kiállítják
Holland cyborgok Téboly a pályán és a lelátón © AP |
Ezt a meccset nehéz röviden szavakba önteni; aki tévén követte, tudja miről beszélek. A pályán dúló háború hamar átragad a nézőtérre is. Itt kivételesen ma három tábor különül el, a két csapat hívei mellett igen erős a német blokk is. A hollandok hamar megtalálják őket: "Schade Deutschland, Holland ist dabei". A hazaiaknak azonban jól jön Maniche gólja, tombolva éneklik az új slágert: "Ohne holland wir fahr’n nach Berlin".
Costinha kiállítása visszahozza a narancsos reményeket. A második talán a legkeményebb félidő amelyet valaha láttunk; pedig láttunk már egy párat. Ivanov bíró begőzöl. Róla minden futballkedvelő tudja, hogy a FIFA bohóca, laporgiái emlékezetesek voltak. Ma azonban úgy érzi, végleg beírhatja magát a sportág történelmébe, azzal, ha megdönti a kiállítás-rekordot. A probléma csak az, hogy Ivanov sporttárs az a típus, aki minden következetesség nélkül lengeti a lapokat. Akit ki kéne állítani, azt nem állítja ki, akit nem kéne, azt igen. A lelátón gyakorlatilag bárki jobban csinálná.
A két csapat emberfelettit nyújt: a hollandok az utolsó percig mennek előre, az utolsó fűszálig kapaszkodnak, a portugálok hősies defenzivában. Közben persze minden rafinériát bevetnek, hogy időt nyerjenek; jellemző jelenet: Figot le akarják cserélni, de előtte beszólnak neki, húzzon a pálya legtávolabbi végére, ő pedig el is indul megnézni, rendben van-e az ellenkező irányban álló szögletzászló. Van der Sar, hollan kapuvédő rohan oda hozzá, tájékoztatná a kispad terveiről, de Figo egyszerűen nem érti, mit akar a kolléga. Gól már nem születik, pedig talán még a szertárost is kiállítják. A negyeddöntőben Portugália lesz Anglia ellenfele. Megismétlődik az emlékezetes EB-csata?
Nem tudjuk, hogy televízión hogyan is jött át a találkozó, a helyszínen katartikus az élmény. A lefújás után félóráig szinte senki sem moccan, ez a viadal, úgy látszik, feldogozhatatlan volt. A portugálok és a németek persze ünnepelnek, az „Ohne holland” nóta percek alatt nemhivatalos listavezetővé válik Németországban, másnap az olasz, majd a brazil meccsen is felhangzik. Fülünk hallatára született a nép ajakán.
Kaiserslautern; Olaszország-Ausztrália
Rajongók, odalentről
Levezetés a kerthelyiségben Sörtestvériség © AP |
A város idolja az 1954-es világbajnok csapat kapitánya Fritz Walter, róla nevezték el a stadiont is. Egy szoborcsoporttal találkozunk, a körforgalmat egy tizenegy tagú futballcsapat díszíti (mi más?), ahogy menet közben megállapítjuk, a kompozícióval talán a Kaiserslautern csapatának akart méltó emléket állítani az alkotó. Vagy az ismeretlen tizenegy emlékművét látjuk?
A barátságos kiülős helyeket felsorakoztató belvárost ellepik a barátságos ausztrálok. Sokszínű, és roppant békés brancs ez; elkísérték a csapatot családok, nyugdíjas klubok, de rasta frizurás fiatal világutazók is. Minden asztalhoz jut egy műanyag kenguru is; obligát kellék a socceroos hívei számára. Pólóik árulkodók: akik a torna eleje óta itt vannak, azok kissé pesszimistán csak a csoportmeccsek helyszínét és idejét tüntetik fel, a ma esti meccset utólag filctollal kénytelenek hozzáírni a listához. Akik most érkeznek, azok trikóján a felirat már optimista, a következő lépés a Berlinbe vezető úton Olaszország.
Az olasz szurkolók kevesebben vannak. A nagy olasz klubok ultrái a nemzeti válogatottra - mondjuk az angolokkal ellentétben - egyáltalán nem kíváncsiak. Nekik az smafu? A pocakos középkorúakból és teljes családokból álló kedélyes olasz tábor vezérszurkolója obskurus jelmezben, Julius Ceasarnak öltözve operaáriákat ad elő, kezében az Isteni színjáték díszletmakettje.
A stadionban a felvezető zenék viadalát az ausztrálok nyerik. Bár Adriano Cselescsávó autentikusabbnak tűnik a focipályán, győz a déli rakendroll, a pálya dj-je előáll az ászokkal, INXS-t, AC/DC-t és végül a hangulatot a tetőfokra repítve Men At Work-ot nyomat. "We came from a land down under / Can you hear, can you hear that thunder?"
Ennek ellenére az ausztrál vihar elmarad, az olaszok kezdenek jobban, úgy tűnik a vezető góljuk csak idő kérdése, amikor jön a hidegzuhany: Materazzit kiállítják. Ez reményt hoz a sárga-zöldeknek, a tizenegyesekre mindenképpen. Mennek is előre kitartóan, érdekes, hogy az olaszoknál mintha csak Cannavaro játszana. Elképesztő amit művel, egymaga hárít minden támadást, középen, baloldalt, jobboldalt tánik fel, egyszemélyben ő a catanaccio ma este. A két fiatal palermói hátvédtárs mintha szándékosan hagyna rá mindent, minek is avatkozzanak az öreg profi dolgába.
Grosso végre összeszedi magát, kiküzdi a tizenegyest. A lelátóról nem lehet eldönteni, hogy jogos-e, vagy sem. Talán ilyenkor már nem illene a bírónak eldöntenie a meccset , de ez az olaszokat nem érdekli. Totti bevágja; őrület. Az ausztrál azonban nem az a nép, amelyiket bármivel rosszkedvűvé lehet tenni. Egy kicsit – hiszen így követeli meg a játék koreográfiája - tiltakoznak a büntető miatt, majd aztán alaposan megünneplik csapatukat. Fél óra múlva a kenguruk már újra a hangulatos kerthelyiségekben ücsörögnek, a kifejezetten nekik kreált Black Kangoroos koktélt szürcsölgetve.
Az itáliaiak az ellenfelüket várják. Remegni nem fognak, a dögunalmas meccsen, büntetőpárbajjal továbbjutott ukránok nem tűnnek megoldhatatlan feladatnak. Svájc voltaképpen kapott gól nélkül esik ki, színtelen, egy csatáros játékuk után azonban senki nem fog sírni.
A legutóbbi két világbajnok továbbjutását már itthonról követjük. Megnyugodva, hogy dumában még mindig a magyar edzők a legjobbak a világon. Vérlázító, hogy a kommentátorok vihogva gúnyolódnak a ghánaiak lestaktikáján. Valaki felvilágosíthatná őket, húsz éve sehol nem vagyunk, s várhatóan húsz évig még nem fogunk az ötszörös világbajnok ellen nyolcaddöntőt játszani. A mi helyzetünkben ne vihogjunk, ha lehet.
A nyolc között tehát ott a hét legjobb csapat. Csak Spanyolország helyett szerepel az éppen általuk tönkrevert Ukrajna. Akkor lehet, hogy most kezdődik igazán a vébé?
Fecser Péter
